Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Rosztiszlav Alexandrovics Lavrov, a SzKP Központi Bizottsága mellett működő Marx-Engels-Lenin-Sztálin Intézet Archívuma helyettes vezetőjének magyarországi előadásai: 1. A levéltári munkamódszerek néhány problémája: 2. A dokumentumanyag technikai megőrzése / 12–37. o.

séges itt is behívják a levéltárvezetöt. Ezenkívül időnként a helyi vezetők részére konferenciákat is szoktak tartani, * Az állami levéltári vonalon a levéltárak rekonstrukciója már befejeződött. A következő 5 évre szóló uj perspektivikus terv főfeladata a publikációs tevékenység fokozása. Ez lesz a helyi levéltárak fömunkája - persze a munkatársak egy része-továbbra is intézi a folyó ügyeket és fejleszti a tudományos-tájékoztató apparátust. Ugyancsak ez a feladat a pártlevéltárak vonalán is, mert azoknak anyagai is rendben vannalc VARGA ENDRE (OL) Vezetnek-e az egyes levéltárak a gyűjtőkörükbe tartozó szervek szervezetérői és annak változásairól nyilvántartást, s ha igen annak mi az alapja: a minisztériumok értesitik-e őket, vagy a hivatalos lapokat tanulmányozzák? • Lehet-e közirat magánkézben, illetve ha vaiakl ilyet eladásra kinál levéltárnak megveszik-e tőle, vagy kap-e őrzési dijat? - Részletesebben szeretne hallani a tematikai feltárásokról: milyen témákra történnek, hogyan szervezik ezt a munkát, hogyan rendezik a cédula anyagot stb. ? - Belföldi vagy külföldi kölcsönzés esetén eredeti iratokat adnak-e ki vagy csak filmeket? Válasz: A szervekre vonatkozó nyilvántartások készülnek, de nem a levéltárak vezetik őket, hanem a megfelelő igazgatási szervek. Ezek az adatokat a területi statisztikai igazgatóságoktól és a tanácsi szervektől kapják, » megfelelően ezek mindenkori változásainak. - Ha valaki régi dokumentumot ad át, azért megőrzési dijat fizetnek. Ha valaki történelmi értékű magándokumentumot (saját tulajdonát képező iratot) ad át, azért a szerzői jogszabályok által meghatározott dijat fizetik ki számára, - Tematikai feltárás igen széleskörűen folyik szervek vagy személyek felkérésére. A végzendő munkáról a levéltárak előzetes tervet készítenek és ennek alapján dolgoznak. A feltárások témáinak példájaként megemlíti a népgazdaság számára történt kutatásokat: a XVIII. században felhagyott fém- és ásványlelöhelyek utáni kutatásokat, vagy a történeti és más tudományos intézmények által tudományos célokra végzett feltárásokat. Tematikai feltárás folyhat egy levéltáron belül, de kiterjedhet valamennyi levéltárra is. Egy-egy feltárás gyakran bonyolult, nehéz és több éves munkát igénylő feladat. - A Szovjetunión belül lehet eredetben is kölcsönözni iratanyagot más levéltárak és tudományos intézmények számára. A kölcsönzésről jegyzőkönyvet vesznek föl és 3 hónap után az anyagot vissza kell szolgáltatni. Minden kölcsönzést a levéltári főigazgatóságnak kell véleményeznie. Külföldre eredeti iratokat nem kölcsönöznek., csak filmeket. BALÁZS PÉTER (LÜK) A szabályok szerint az iratanyagot a Szovjetunióban az irattérmelő szerveknél selejtezik. Tudjuk azonban azt is, hogy a levéltárakban szintén végeznek selejtezési munkát Kérdés, hogy ha ez utóbbi ügykörjegyzékek alapján történik, akkor itt a szerv saját ügykörjegyzékét hasznáiják-e, -- vagy ha nem. akkor ki készíti a levéltári selejtezés ügykörjegyzékeit? -- Ha a levéltárakban már nem használnak ügykörjegyzéket, kérdés milyen szempontok alapján végzik el ezt a munkát, milyen képzettségű dolgozók bevonásával? - Milyen részletességű az a terv, amit a levéltárak 5 évre előre készítenek? V álasz: Az intézményeknél, hivataloknál, vállalatoknál a selejtezés az illetékes minisztérium és a levéltári főigazgatóság irányításával elkészített selejtezési jegyzékek alapján történik. Ezek előirásaíí kötelesek a szervek betartani és ezeknek alapján történik a selejtezés a levéltárakban is. Á selejtezések munkáját a szerveknél az illetékes központi szervek, a levéltáraknál a főigazgatóság helyi szervei: a helyi levéltári osztályok ellenőrzik. - A levéltárak 5 éves perspektivikus tervei nem részletesek, kb. annyit tartalmaznak, hogy a levéltár a tervidőszakban hány íondot, hány őrzési egységet akar feldolgozni, hány publikációt akar készíteni.- mennyi időt fordítanak a kutatókra. Mindez azonban eléggé elöreláthatatlan dolog. Sokat foglalkoznak vele, főleg a levéltárak tudományos dolgozói. - Maguk a pártlevéltárak sem tudják mindig pontosan teljesíteni e perspektivikus terveket, hiszen sok minden közbejöhet. Előnyük azonban a terveknek az. hogy irányt adnak a munkákhoz. 23