Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - Szászi András: Az Igazságügyminisztérium iratkezelési rendszerének kialakulása, 1867–1944 / 50–67. o.

40. KM. és PM. tisztv. ellen. hiv. titok megsért, vizsg. 41. Br. Apor Károly sajtópanasza. 42. Bünvizsgálati elj. késed, miatti panasz. 43. Csődügyi panasz. ,44. Haller-íéle végrendeleti per. 45, Katonai kincstár elleni követelések. 46. Ráday László körözése váltó hamisítás miatt L. a~m. Kitüntetések, rendjelek. 1. Államszán vevöségi észrevételek. 2. Statisztikai és ügykimutatások. 3. Interpellációk. 7. Képviselőháztól érkezett beadványok. 8. Kinai államszerződésre vonatk. iratok eltűnése. 9. Bíróságok lelállitása. vagy meghagyása iránti beadv. 10. 'Törzskönyvlapok kitöltése. 11. Hivatalos nyelv. 12. Kisebb ügyek. Vegyes. Az elnöki irattárban a tételeknek az abc nagybetűivel való megjelölésében követték ugyan az általános irattárt, de annak rendszerét csak részben vették áL A nagybetűk mellett itt is találhatók kisbetűk (Ca., Cb.. stb.) ezek a betűk azonban nem kisebb tárgycsoport jelei, hanem az iratjegyzékek megjelölésére használták lel. Ha egy iratjegyzék betelt, akkor ujat kezdtek, s ha már egynél több jegyzék volt, azt betűvel megjelölték. A jelölést a-betüvol kezdték és szoros abc betűrendben folytatták. Ezek az iratjegyzékek is az általános irattárban használt jegyzékektől lényegesen különböznek. Megadják ugyan az iratnak az irattári jelen belüli sorszámát, de az egy-egy ügyre vonatkozó iratokra nem tartalmaznak utalást, sem az egy ügy iratai nem lettek összegyűjtve. Minden irat a kapott sorszám alatt nyert elhelyezést * A bíróságok sorszámozása az elnöki irattárban is követésre talált C. 1-től kezdve ugyanabban a rendben, mint az általános irattárban történt minden tőrvényszéknek egy állandó sorszáma van. Ezek a sorszámok az általános irattárban használt sorszámokkal azonosak, csupán az iratÚri Jel különbözik. Ott F, itt C betű alatt gyűjtötték a bíróságok személyi ügyeit. Legtöbb tételben az irattári jel mellett található arabszám egy-egy ügyet jelent. Pl. F irattári Jelbe sorolták a törvényjavaslatokat és tervezeteket, valamint az elvi ügyeket és szabály rend ele teliét s az azokkal kapcsolatos iratokat. Az F betű mellett feltüntetett arabszán egy-egy ügynek a tételen belüli sorszáma. (F. 1. „ Bíróságok rendezéséről szóló törv. javaslat módosítási ügye. F. 5. m a közegészségügy rendezéséről készített törvényjavaslat, stb.) Vannak azonban egy-egy tárgyat jelölő számok is. Pl. D. 1. « a Központi Telekhivatalra vonatkozó elnöki tárgyú ügyek, E„ 1. „ minisztériumok és más központi hatóságok hivatalos közleményei, G. a » fordítási dijak, H. 2. .zárszámadás, hiteltullépés. L. 3. = országgyűléstől megküldött igazságügyi vonatkozású interpellációk, stb. Az Igazságügyminisztérium ügykörének terjedése nyomokat hagyott mindkét irattárban. A közjegyzői kamarák felállítása az elnöki osztályban uj ügyeket hozott létre: a közjegyzők kinevezését, nyelvjogositványi ügyét. stb. Ezeket az ügyeket egy uj,tételbe sorolták, amelyet 1375-ben «Mt betű alatt nyitottak, majd 1878-ban folytatódott a tételek szaporodása, araikor a községi békebiráskodás, a szolgabirák bókebiráskodása vette kezdetét, azok kinevezésére és felmentésére vonatkozó iratok *N» betűs uj tételbe kerültek. Keletkezésük rendjében az általános irattárban is megtalálhatók az uj ügyfélék kétségtelen nyomai. 1881-ben mutatkozott meg először a javitó intézetek ügye. A javítóintézetek felállítása, el60