Levéltári Híradó, 6. (1956)
Levéltári Híradó, 6. (1956) 2–3. szám - Szászi András: Az Igazságügyminisztérium iratkezelési rendszerének kialakulása, 1867–1944 / 50–67. o.
helyezése, stb. Vm irattári jel alá került. -1884-ben az első. javítóintézet ügyéire vonatkozó iratok elhelyezéséről kellett az irattárnak gondoskodni. Ezeket az iratokat az előbb már említett Vm jelű tételbe sorolták. Ugyancsak 1884-ben tűntek fel a szegedi börtön iratai Ezeket Yp jel alatt kezdték gyűjteni. De más okból is szaporodtak a tételek. Már 4872 óta az «E» betűs tételbe tartoztak a jogi vélemények. Azoknak egyre növekvő személyiségé arra indította az irattár vezetőjét, hogy könynyebb áttekinthetőség és együttkezelhetöség céljából a társtárcáknak adott jógi véleményeket tárcák szerint csoportosítsa. Ezt Egy oldotta meg, hogy az E betű mellett az abc egy-egy betűjével jelölt részekre bontva az E tételen belül meghatározta minden tárca jogi természetű iratainak az őrzési helyét: pl. Ea. . belügyminisztériumi. Eb. * pénzügyminisztériumi, Ec.= löWmivelés- iparés kereskedelmi minisztériumi jogi ügyek, stb. Az eltelt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy az 1872-ben bevezetett rendszer megfelelt az igazságügy minisztérium sajátos követelményeinek. Tárgyi tagoltsága nagyban megkönnyítette az egy- T egy ügyfélére vonatkozó iratok együtt kezelését. Csali az iratok csatolásában nem tudtak véglegesen elfogadott rendet kialakítani. Ezen a téren már a rendszer bevezetésének első éveiben is kilengések voltak. Pl. az 1873-ban keletkezett valamennyi iratot az 1872. évi iratokhoz csatolták. Később is előfordult, hogy visszafelé haladó csatolást végeztek, de akkor az már nem volt következetes, mert egy s ugyanazon időben egyik iratot az előirathoz előre, a másikat pedig az utóirathoz viszszafelé csatolták. 1889. év végén az általános irattár rendszerét felülvizsgálták és annak eredményeként 4890. január 1-én életbeléptetett rendelkezéssel több változtatást hajtottak végre. A fennállott tételek rendszerét, a tételek betűkkel való megjelölését ez a rendelkezés nem érintette. Eltörölték az iratjegyzék használatát és megszüntették az iratok sorszámozását, helyette az egy ügyre vonatkozó iratoknak tételen belül a legkisebb iktatószámon alapuló alapszámokban való összegyűjtését (ették kötelezővé. S több ügyet más tételbe helyeztek át, illetve egyes tételek betűjelét megváltoztatták. Ezzel az 1872-ben megállapított tételbeosztás lényegesen megváltozott. A minisztérium ügykörét alapulvéve irattározási tervet készítettek, amelybon az előreláthatólag keletkezhető ügyféléknek is helyet biztosítottak, azonban az igy előirányzott keret az első évben nem telt be. mert nem minden tételbe tartozó ügyfélében keletkezett irat. Az alábbi összeállítás a minisztérium 1890. évi' iratanyagáról a már említett hiányokkal készült. A. Kártérítés bíróságok által okozott kárért Ab. Bíróságok eljárása miatt tett panaszok. Ac. Biróküldési kérelmek. B. Ba. Fegyelmi ügyek. C. Ca. Bíróságok késedelmes etfárása miatt polgári peres ügyekben tett panaszok. Cb. Bíróságok késedelmes eljárása miatt büntető peres ügyekben tett panaszok. Cc. Cd. Nem az IM. hatáskörébe tartozó panaszok, kérelmek. Ce. Horvátországi lakosok panaszai, kérelmei. D. Nemzetközi érintkezés általános ügyei. ' Da. Polgári ügyekben külf. kézbesítések. Db. Büntető ügyekben külf. kézbesítések. De. Dd. Németországgal nemzetközi jogsegély polgári ügyekben. Dh. Olaszországgal nemzetközi jogsegély polgári ügyekben. . Dj. Angliával nemzetközi jogsegély polgári ügyekben. Dk. Di. Romániával nemzetközi Jogsegély polgári ügyekben. Dm. Ausztriával nemzetközi jogsegély polgári ügyekben. Dn. Franciaországgal nemzetközi jogsegély büntetőügyekben. 61
