Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Hrisztov, Hriszto: A levéltárügy Bulgáriában / 190–193. o.

magánlevéltárai 'között jelentősek Nikola Szakarov, Grigor Yaszilev. C. E. Javorov, Kirü Hrisztov. stb. állagai, Gjumus Gerdán, Geraj szultán állagai értékes adatokat közölnek a felszabadulás előtti Bulgária gazdasági éleíéröL Ezek az állagok jelenleg feldolgozás alatt vannak, némelyek podig már feldolgozott állapotban vannak és felhasználhatók. A Bolgár Népköztársaság Központi Állami Levéltárában őrzik az Információs és Müvészetügyi Minisztérium, a üégenstanács, a Bolgár Iparosok Általános Szövetségének, az Ellenállók Szövetségének,, a Bolgár Nők Népi Szövetségének, a Nemzetközi Brigád Bolgár Önkéntesei Szövetségének és számos más szervezetnek az iratait. Jelenleg a Hazafias Népfront Nemzeti Bizottsága, a Bolgár Földművelési Népi Szövetség, a »Zveno» Népi Szövetség, az Országos Szakszervezeti Szövetség, stb. fondjait dolgozzák fel, Az 4944, szeptember 9-e után létesített számos intézmény fondjai kifejezik a Bulgáriában 1944. szeptember 9-e után végbement gyökeres változásokat A kerületi állami levéltárak között fondjai értékével kiemelkedik a szófiai, amelyben számos városi társadalmi szervezet, a kerületi ipari és kereskedelmi kamara, a kerületi földmüvelésügyi, vízügyi szolgálat és más intézmény anyagait őrzik, A többi kerületi levéltárban különösen értékesek az Ellenállók Szövetségének fondjai és a mezőgazdasággal kapcsolatos számos szerv fondjai. A bolgár levéltári hálózat nemcsak a fentiekben emiitett újonnan szervezett levéltárakból, hatfem régi. de most újjászervezett levéltárakból is áll. A fentiekben emiitett török levéltár és a Nemzeti Könyvtár melletti.«az Újjászületés. Levéltára*.Jelenleg a, V. Kolarov Állami Könyvtár bolgár történelmi Levéltárát képezi. A török levéltár 161000 őrzési egységet és tekintélyes számú rendezetlen dokuraentum-a*yagot tartalmaz, Ezek lényegében különböző fondok részei. Mivel a török hatóságok mégsemmisitésre szánták őket; ezért sokat szándékosan széttéptek és összekevertek. Ezen anyagok nagyrésze a Dunai Vilajet levéltárába tartozott. A legrégibbek 1864-ből származnak. Sok dokumentumanyag van a Mjuteszarifok tirnovoi és vidini levéltárból, a nagyvezérség és Defterháne (pénzügyminisztérium) levéltárából. Ugyanitt őriznek egyes istanbuli levéltárakból származó anyagokat. Ezek a XV. század vége és a XIX. vége közti periódusra vonatkoznak. Bennük különösen nagy számban van képviselve a XVIII. század, ami rendkívül fontos, mert e kor dokumentumaiban megtalálhatjuk az orosz-török kapcsolatokra és a XVIII. század végén és a XIX. század elején lejátszódott orosz-török háborúkra vonatkozó anyagot. Ezek az iratok túlnyomórészt diplomáciai levelezések másolatai vagy török fordításai, s külöíibözö beszámolók. A dokumentumanyag jelentós része értékes forrás a hűbéri földbirtok török formáinak és a lakosságot annyira kiszipolyozó török adózási rendszernek tanulmányozására. Dokumentumok vannak itt egyes feudális urak tetteiről a XVIII. sz. végéről és XIX. század elejéről, például Oszmán Nadvantogiu működéséről a vidini kerületben. Ezeknek a különböző dokumentumanyagoknak fondokba való rendezése már magában véve is különösen nehéz, amelyet még fokoz az is, hogy a török állami szervek felépítése kevéssé ismert. De ennek ellenére alapvető elvünk az. hogy helyreállítjuk azokat a levéltári összefüggéseket, amelyekben annakidején a dokumentumokat elhelyezték, A dokumentumokat levéltári fondok szerint válogatjuk szél. a foadokon belül pedig kronologikusan rendezzük. A levéltári anyagok első átvizsgálásánál 20 000 darab rendkívül fontos dokumentumot cédulán leltároztak ; a cédulák tematikus rend szerint összeállított katalógust alkottak. A katalógusban gazdasági, társadalmi és politikai, jogi és közigazgatási, művelődési és oktatásügyi és katonai részeket találunk. E részek rovatokra és alrovatokra oszlanak. E beosztás segítségével a törökül nem tudók is megismerkedhetnek a török levéltár anyagával. Jelenleg a dokumentumanyagok feldolgozása folyik. Különös nehézségek támadnak abból is, hogy kevés szakképzett káder áll rendelkezésre. A Bolgár Történelmi Levéltár másik része, amely 4944. szeptember 9-ig az ^Újjászületés Levéltára* elnevezést viselte, jelenleg 335 fondból, több gyűjteményből és egyes darabokból. Összesen 320 OüO iratból áll. Az iratok a XIX. század első negyedétől a XX. század 20-as évekiig terjedő kort ölelik fel

r megvilágítva Bulgária ujabb korának következő fontosabb mozzanatait: az ujjászü492