Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Hrisztov, Hriszto: A levéltárügy Bulgáriában / 190–193. o.

lefest, Bukgária felszabadulását a török igától, az uj bolgár áliam keletkezését, a kapitalizmus keletkezését és fejlődését Bulgáriában, a munkásosztály kialakulását és a munkásmozgalom fejlődé-, sét. Különös teljességgel van képviselve a dokumentumokban a bolgár föld gazdasági élete a XIX. század második felében. A fondok társadalmi szervezetek, szervek és személyek fondjaí. A Bolgár Történelmi Levéltárban őrzik a Bolgár Kommunista Párt megalapítójának, Dimitrij Blagojevnek legkorábbi kéziratát. Ugyanitt találjuk a Bolgár Forradalmi Központi Bizottság és későbbi szervezetének a Bolgár Központi Jótékonysági Társaságnak, valamint a «Jótékonysági Társaság* (öregek pártja), az *Ipar» Nyomdász Társaság és más egyesületeknek íondjait. Itt vannak a bolgár népi, forradalmi mozgalom ideológusainak és vezetőinek, Hriseto Botevnek. Ljuben Sz. Karavelovnak, VaszU Ivanov Levszkinek, G. Sz. Rakovszkinak és más forradalmároknak mint: Iván Grűnov, Sztojan Zimov, Iván Kaszabov, Nikola Obretenov, Szimo Szokolov. Filipp Totju, Panajot Hitov, Kiriak Capkov, Umitrij Cenovics stb. íondjait is. Ebben a levéltárban őrzik a «nép művelési és fejlődési irányzat», az egyházi harc és a népművelési mozgalom nevezetes személyiségeinek íondjait is. A különböző fondokban megtaláljuk a neves bolgár irók kéziratait: itt maradtak meg Dobra Vojnyikov. Geo Milev,-Petro Szlavejkov és mások fondjai. . 1952-ben Központi Levéltári Fondot hoztak létre, amely egyesíti valamennyi megszűnt katonai alakulat és egység állagait, továbbá - őrzési idejük lejárta után - a ma létező katonai egységek dokumentumait. A régebben létező Hadtörténelmi Levéltárral együtt - amelyről már fentebb megemlékeztünk - ez a Nemzetvédelmi Minisztérium Hadtörténelmi Osztályának részlege. A Hadtörténelmi levéltár összegyűjtötte az 4877-4878. évi felszabadító háború anyagát, amely megvilágítja a bolgár "népfelkelés, az orosz hadsereg segítségével történt megalakulásának történetét, a bolgár csapatok megszervezését, a kelet-ruméiiai milícia kialakulását és tevékenységét. Különösen értékesek az első világháború korának dokumentumai, amelyek a katonák közt folytatott forradalmi munkát, a Nagy Októberi Szocialista Korradalomnak a katonákra gyakorolt hatá3át mutatják be. A dokumentációs anyagok tudományos és gyakorlati célokra való használatát megkönnyítendő 1954-ben a Hadtörténelmi Levéltárban megkezdődött a fondok tudományos és gyakorlati feldolgozása és tudómányos-tájékoztató apparátus készítése. /> A fenti levéltárakon kivül a Bolgár Tudományos Akadémia Levéltári Intézetében is őriznek - különösen a bolgár kultúra és tudomány történetére vonatkozó dokumentumokat Annakidején a Levéltári Intézet a Tudományos Akadémia osztályaként jött létre és jogot kapott arra, hogy különböző levéltári anyagokat szerezzen meg és gyűjtsön össze. Mikor az 1944. szeptember 9-i népi felkelés győzelme után, a Tudományos Akadémia átalakult, a Levéltári Intézet feladatköre is szűkült, s azóta a tudomány történetére vonatkozó dokumentációs anyagok kutatásával, rendszerezésével és feldolgozásával foglalkozik. A londok egy részét átadták az Állami Történelmi Levéltárnak. Jelenleg a Levéltári Intézetben kb. 60 íondot őriznek, amelyek közül különösen az Irodalmi Társaságra vonatkozó anyagok értékesek. Itt vannak még Konsztantin Irecsek. Iván Sismanov, Nepíit Rilszki, Mihail Szaraíov, Najden Gerov. Georgjj Kerdzsijev, Evlonin és Kriszto Georgiev, Bojan Cenev, Mihail Mádzsarov. Anasztáz lljev. Eiin Pelin és mások londjai. Eze£ a fondok most vannak rendezés alatt és most leltározzák őket. H. Hrisztov gazdagon illusztrált előadása, mely a népi demokratikus Bulgária levéltárügye rövid történetét és jelenlegi szervezetét fő vonásaiban ismertette a szovjet történettudósok köré<-~

! ben nagy érdeklődést keltett. * *. 193