Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - A csehszlovák állami levéltárak vezetőinek országos tanácskozása / 183–189. o.

sabb termelékenységét és ha mindenütt, ahol a levéltár és a levéltári fondok még nincsenek rendezve teljes lelkesedéssel foglalkozunk a levéltárak és levéltári Tondok rendezésével, S ugyanúgy csak akkor jelenthetjük ki. hogy az 4954. május 7-i határozat irányelveinek és alapelveinek meg felelően mélyére hatoltunk, ha energikusan hozzá fogunk a levéltári anyag feldolgozásához, s ha nem vonakodunk hozzáfogni a levéltárak leltárainak, katalógusainak és útmutatóinak elkészítéséhez. 4954-ben erőfeszítéseink a levéltári terminológia és levéltári módszertan egységes alapjaínak megteremtésére irányultak és tisztáztuk a levéltári publikációs tevékenység további irányát. Főként arról volt szó. hogy a levéltári munka számára olyan ésszerűbb módokat és formákat találjunk, amelyek legjobban biztosítják a levéltári anyag gyors hozzáférhetővé és nyilvánossá tételét. Az alapvető eszmei és szervezeti kérdések megoldásával együtt tehát elsősorban a levéltári szakfeladatoknak szenteltünk figyelmet, és főképp a kormányhatározat első következményeként arra törekedtünk és abban az irányban rejtettünk ki erőfeszítést, hogy a levéltárelmélet és gyakorlat kérdéseit egységesítsük és koordináljuk. 4954. folyamán az is bebizonyosodott, hogy a levéltárügyröl szóló kormányhatározat következményeiben ievéltárügyünk és levéltári munkánk magasabb minőségi fokát is jelenti. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy most kell megtalálni a legcélszerűbb utat magasabb minőségi lok elérésére. Hozzá kell tenni, hogy annak ellenére, hogy a levéltári munka helyes irányításának kérdését értekezleteken már régebben megvitatták és a levéltári kiadványokban is nyilvánpsságra hozták, bizonyos'*hiányosságok még mindig megnyilvánulnak. Néhány levéltárban még mindig nem világos a különbség a könyvtári, történészi és levéltári munka módszere között. Még mindig találkozunk arra irányuló törekvéssel, hogy a katalogizálás munkáját könyvtári mintára hajtsák végre, vagy hogy az anyagot kiválasztásos módszerrel a történész szempontjai szerint dolgozzák fel. Nem mindig értik meg teljesen a- fond komplex feldolgozásának szükségességét. Még mindig fennáll a régibb és ujabb fondok feldolgozása közötti aránytalanság. Világos, hogy a régebbi és ujabb fondok közötti, a feldolgozottság tekintetében megnyilvánuló aránytalanságot nem küszöbölhetjük ki azonnal, sőt teljes kiküszöbölése még a közeljövő néhány évét igénybeveszi. De minden eszközzel arra kell törekednünk, hogy tulnyomóiag az uj és legújabb anyag feldolgozásának megkezdésével ezeket az aránytalanságokat minél gyorsabban fokozatosan enyhítsük. Nem vitás, hogy a levéltári munka érdekében minden negatív jelenséget és hiányosságot fel kell számolni. Át kell majd hidalni mindazt, ami a múltból tehertétel, még ha a régi nézetek, elméleti vagy módszertani előítéletek maradványairól van is szó. Hiába beszélnénk arról, hogy uj útra lépünk, és további fejlődési fokot érünk el

c ha a múlt ballasztja továbbra is akadályoz bennünket. Nem kell bizonyítani, hogy sok ilyen nézet, módszertani és gyakorlati ballaszt volt régen a levéltárügyben. Ez megfelelt a* burzsoá korszak idealista nézeteinek és elvtelen liberális érzelmének. Ha elértük, hogy a kapitalista társadalmi rendnek véget vetettünk, és politikai, gazdasági és társadalmi életünk nem egy szakaszán kiküszöböltünk mindent, ami a múltból még megmaradt, érjük el azt a levéltári munka területén is, minden régi felszámolását. Érthető, hogy a régivel vívott harc nem könnyű. Világos, hogy ebben a harcban nem lehet a szemlélő szerepét játszani, hanem mindenkinek aktiv harcosként kell hozzájárulnia a régi feletti végső győzelemhez és elősegítenie az uj kialakítását. Ez a levéltári munka területének éppen mostani szakaszára nézve áll fenn teljes mértékben, amikor 4954. és 4955. évek korszaka levéltárügyünkben kétségtelenül a nagy fordulat ideje. Az is világos, hogy niiiiden levéltári dolgozónak tevékenységével kell bebizonyítani, hogyan tud harcolni minden, a levéltári munka területén még meglévő régi ellen és hogyan tud kialakítani uj értékeket. A levéltár ügyünk terén még megfigyelhető régi gondolkozással és felfogással szemben az uj munka módszerek bevezetése, valamint a levéitár funkciójának uj felfogása érdekében vivott harcban kétségtelenül nagy segítséget nyújtanak számunkra a szovjet levéltárügy gazdag tapasztalatai. A szovjet tapasztalatok részletes megismerése során minden levéltári dolgozónk előtt világossá vá lik majd, milyen módon, milyen formákkal kell a levéltárügy e szakaszában előrehaladni, A szovjet tapasztalatokból mai feladataink figyelembevételével nem egy konkrét következtetést vonhatunk le. Jelenlegi levéltári viszonyaink között a legfontosabb kérdés annak a döntő láncszemnek megtalálása, melynek segítségével levéltáraink mai feladatait a legésszerűbben és legcélszerűbben oldhatjuk meg. Az alapelv. Sztálin elvtársnak a «Leninizmus kérdései»-ben irt szavai szerint: «min434