Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Balázs Péter: Csomójegyzék és repertórium készítésének szabályozása / 153–165. o.

zölni). Ha az időrendezés hónapig lemenő, akkor az első és utolsó hónapot kell feltüntetni. Vigyázni kell azonban arra, hogy az idő pontot mindig a szervesen létrejött egész ügyirat dátuma határozza meg. nem pedig valamely ügyirat mellett"taláttialó: élöirat vagy , a mellékletek időpontja. 3. Segédletek esetében meg kell adni a bennük nyilvántartott iratanyagra vonatkozó legalacsonyabb és legmagasabb jelzetet (iktatószámot). Mutató esetén az első és utolsó mulatózott betűt kell feltüntetni. 4. A kötetek számbavételénéi ügyelni kell arra, hogy á kötetek (különálló füzetek) címfelirata nem minden esetben fedi, ill. fejezi ki a kötetek tartalmát. Ilyen esetekben mindig a helyesnek vélt cjmet kell irni, s zárójelben kell közölni a köteteken található cimet. A fenti célból a kötetek címének megadásakor szabad az eredeti cimet megrövidíteni, vagy az értelmet jobban mégvilágitó szavakkal kiegészíteni, sőt magyarázó mondatokat is lehet alkalmazni. A kötetek címének (jellegének, tartalmának) meghatározásánál a létrehozó szerv profiljának is megtelelő leírást kell adni. Nem elég tehát ilyen fajta meghatározásokat adni: segédkönyv (hanem e helyett iktató, betüsoros névmutató, helymutató, stb,) - üzleti könyv (hanem e helyett pénztárkönyv, folyószámlakönyv. főkönyv, stb.) - III. :

/.-c •'• , ' i A REPERTÓRIUM 1. Mint már I. alatt is kifejtést nyert, a tárgyilag tagolódó állagokról a jelen utasitás értelmében repertóriumot kell készíteni. A repertórium szerkezeti felépítésében nem különbözik a cso mójegyzéktől. A repertórium készítőjének is ugyanazon kérdőpontokra kell feleletet adnia, mint á csomójegyzék készítőjének. Eltérés a két leltár között a 6. kérdőpont (az állagot alkotó raktári egységek felsorolása) megválaszolásában van, A repertóriumot ugy kell elkészíteni, hogy az mind az anyag tárgyi kibontását, mind raktári tárolását feltüntesse. A repertórium készítőjének tehát az iratanyag raktári elhelyezésén és tárolásán túlmenően meg kell ismernie annak tartalmát, rendezési elveit is a legkisebb tárgyi kategóriákig lemenőén. Természetesen a csomójegyzék és repertórium között nem lehet éles határvonalat húzni. Vannak levéltári állagok, amelyek részben sorszámos, részben tárgyi rendszerűek. Ezek esetében mind a csomójegyzék, mind, a repertórium készítésének speciális szempontjait a megfelelő résznél figyelembe kell venni. 2. a) A tárgyi kategóriák definiálásánál az eredeti megjelölésbői kell kiindulni. Ha az eredeti megjelölés megfelelően iedi a kategóriák tárgyát, meg kell tartani. Ha nem fedi megfelelően a tárgyat, vagy az eredeti megjelölés .ismeretlen, ugy a repertórium készitöjének kell azt meghatároznia. * b) Ha az eredeti meghatározás túlságosan hosszú, a csomójegyzékben vagy repertóriumban elégséges a meghatározás legjellemzőbb - de az értelmet jól kifejező - szavait megadni és a kihagyás tenyéré pontozással kell utalni. 3. a) Ha az eredeti meghatározás téves vagy hiányzik, ugy a tárgynak újonnan történő meghatározásánál arra kell törekedni, hogy a tárgymeghatározások a kutatóknak az anyagról világos, szinvonalas tájékoztatást nyújtsanak. 4 Nem elégséges például a földesúr és a Jobbágyok közötti vitás ügyekre vonatkozó iratokról beszélni, hanem meg kell mondani, hogy az iratokban a legelő elkülönüléssel, az irtványföldek bérbeadásával stb. kapcsolatos Vitás-ügyekről van szó. - Vagy nem elég tehát azt mondani i Szabad Föld Téli Esték iratai 4950, hanem ehelyett: Szabad Föld Téli Esték programmterve és elszámolásai 4950. 157 m