Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Macek, Jaroslav: Vita a Plzeni Városi Levéltár útmutatójáról / 152–153. o.

Macek. Jaroslav: VITA A PLZENIVÁROSI LEVÉLTÁR ÚTMUTATÓJÁRÓL (Archivni Casopis 4955. 405-407. 1.) Március 9-én a litomerice-i állami levéltárban megvitatták a plzeni városi levéltár Útmutatóját. A vitát, melyen az állami levéltár tudományos dolgozói és az usti-i kerület járási levéltárosai vettek részt Macek elvtárs állami levéltárvezetö vezette. Bevezetőül az állami levéltár egyik dolgozója, Fischer elvtárs ismertette az Útmutató szerkezetét. Az ő tájékoztató áttekintése után indult meg az egyes kérdések feletti vita. Először azt a kérdést tárgyalták meg. szükséges-e a városi vagy járási levéltárak útmutatóinak külön-külön való kiadása, nem volna-e jobb. ha ehelyett mindig néhány levéltár egyesülne (kerületek szerint). Hátránya az útmutató önállóan történő kiadásának egyrészt a gátlóan nagy költségkihatások, másrészt az, hogy a bevezető tanulmányban meg kell ismételni minden egyes város vagy járás közigazgatástörténetét. A vita résztvevői azonban mégis arra az álláspontra Jutottak, hogy a legjobb módszer az egyes városi vagy járási levéltárak önálló útmutatóinak kiadása. Az egyes levéltárak útmutatóinak önállóan történő kiadása lehetővé teszi, hogy azokat az egyes levéltárak érettségi foka szerint adják ki. A kerület levéltárai útmutatójának közös kiadása esetén viszont az előrehaladottabb levéltárak nem hozhatnák nyilvánosságra munkájuk eredményét a lehető legkorábban. $ bár bizonyos közös vonásokat nem lehet tagadni, az egyes levéltárak esetében mégis csak különböző a közigazgatástörténeti bevezető tanulmány is. A vita további pontja a plzeni Útmutató, tartalma és terjedelme volt. Különösen szembetűnő volt, hogy az okleveleket a levéltárra jellemző megjegyzésekkel ismertette. A levéltári igazgatóság elvei szerint az útmutatónak nem leiadata a leltár vagy a katalógus helyettesítése, bár természetes, hogy a kisebb levéltárak esetében az utmülátó megjelenése hossza időre az egyetlen kiadványt jelenti majd. amely,, a levéltár tartalmáról tájékoztat. A jelentős pénzügyi költség és a nyomtatásban megjelenő kiadványok viszonylag kis száma miatt ui. a levéltárak egész sora nem adhat majd ki az útmutatón kivül még külön leltárakat és katalógusokat is az egyes londokhoz. A plzeni Útmutató ezért ezt a kérdést teljesen megfelelő formában oldotta meg és a kisebb levéltárak egész sora bizonyára ehhez a mintához fogja tartani magát. A plzeni Útmutató tartalmára vonatkozóan a vita résztvevői arra az eredményre jutottak, hogy mindig gondosan kell mérlegelni az egyes fondok fontosságának fokát a fondnak és az útmutatóban ennek megfelelően kell kellő figyelmet szentelni. Gyakran egészen kis terjedelmű fondok jelentőségüknél fogva nagyobb leirást érdemelnek, mint más, nagyobb terjedelműek. A városi és járási levéltárak útmutatója legjobb típusának egy -150-250 oldalas kiadvány felelne meg. Az usti-i kerületben minden járási levéltár alapját az illető járási székhely városi levéltára képezi. A kerület tizenhárom járásából már tizenegyben kiépült a járási levéltár és az utolsó kettőben ezidén kezdi meg tevékenységét, A Járási levéltárakon kivül vannak a kerületben régi városi levéltárak is. amelyek ezideig még nincsenek bekapcsolva ebbe a szervezetbe és a megfelelő nemzeti bizottság szerveként működnek (Megfelel a mi tanácsainknak. -<• Ford.). Erre való tekintettel az usti-i kerületben érdemes lenne az útmutatók kiadása járási levéltárak szerint. Ennek az elhatározásnak az útmutatók rendezése szempontjából is megvannak a megfelelő következményei. A város közigazgatástörténetét tárgyaló bevezető cikk mellett be keli iktatni majd a járási önkormányzat fejlődésére vonatkozó cikket is. A plzeni Útmutatónak, amely ugyancsak leir néhány, nem a városi igazgatás hatáskörében keletkezett íondot. szintén legalábbis egy rövid tanulmányt kellene tartalmaznia a járási önkormányzat fejlődéséről, A levéltári fondok tulajdonképpeni leírásai előtt ki kell dolgozni a városi (vagy járási) igazgatásról és a levéltár történetéről szóló tanulmányt. Az erről a problémáról iolyó vita záró határozata szerint a bevezető tanulmánynak a város vagy a járás igazgatását keli tartalmaznia, a város rövid tulajdonjogi fejlődésével együtt (a város mint földesúr - a tulajdon kiterjedésében beállott változások) és a levéltár rövid történetét, A plzeni Útmutatóban a vita résztvevőinek elgondolása szerint a levéltár története némileg aránytalanul terjedelmes (érdemes közölni a levéltári szabályzatot?) a tulajdonképpeni igazgatást tárgyaló viszonylag rövidebb tanulmánnyal szemben. i52