Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Petrovszkaja, I. F.: A leltárakhoz készült mutató / 143–148. o.

Felhozok néhány példát az orosz parasztok történetét megvilágító címszó komplexumból: Parasztok, földbirtokaik Parasztok, kötelezettségeik Parasztok, kohászatban dolgozó- (Lásd. továbbá : Kohászat) Parasztok, állami- (Lásd továbbá: Állami gazdaságok) Parasztok, Paraszt- (Lásd, továbbá: Jobbágyság. Parasztügyi Főbizottság) Parasztbank- (Lásd, Bank. paraszt) Parasztmozgalom. ,i Amikor ábécé rendbe törekszünk foglalni a címszavak szerves kapcsolatának elemeit, nem szabad mechanikusan alkalmaznunk a mutatókészités egyik általános szabályát, amelynek értelmében a tárgyi rovat első szava íőnév kell, hogy legyen. Nem engedhető meg a főnév első helyen való feltüntetése abban az esetben, amikor a főnév jelző nélkül nem ad világos fogalmat a tárgyról, vagy amikor a főnevet átvitt értelemben használjuk, mint például: Jobbágy-rendszer, Nőkérdés, Földmozgalom. Helytelen volna az inverzió is. mint: tOazdaságok, állami*, •Árfolyam, pénz», tSorozás, katonát, mivel ez a főnevek által kiíejezett fogalmakat magukban véve nem kereshetik valamely esetleg előforduló témára, viszont éppen a második szó felel. Az alfabetikus tárgyi mutatóban a fajták fogalmait rendszerint az általános fogalom megnevezése alatt egyesitik, mert az ((Bankok*. (Könyvtárak*. (Egyetemek*, stb.) hasznos \lélv,ilág okulásoknál. A hely megnevezése ebben az esetben al-cimszóként szerepel: (Egyetemek - kUevi, moszkvai, pétervári*. Az ilyen összevonás természetesen, ne legyen formális, hanem logikus, értelemszerű. hogy a tárgyakat ne csak az egységes megnevezés, hanem bizonyos ígkig az egységes téma is összekapcsolja, mint azt a fenti példánkban látjuk. Teljesen formális és ezért teljesen elfogadhatatlan különböző irodák, osztályok, főosztályok egyesítése általános megnevezés alatt. Különböző szervek szervezeti egységeire vonatkozó adatokat egyesítve ezek a címszavak megbontják az ezen egységekre vonatkozó adatok természetes összefüggéseit. A rész megnevezését vagy az egészre kell vonatkoztatni, vagy ha az eléggé önálló, közvetlen, nem-leltári formában kéli megadni. Tehát nem így : az (Odesszai Állami Kereskedelmi Bank Irodája*, hanem iBank. Állami Kereskedelmi, Oöeszszai Iroda* , nem (Osztály, tarifa*, hanem (Tarifaosztály*. Ennek alapján célszerű, teljes formában megadni az olyan szervek mint például minisztériumok, főosztályok, kollégiumok megnevezését A mutatóban többnyire a velük tematikai kapcsolatban álló rovatok mellett álltak, például (Vasúti főosztály* a (Vasutak* rovat mellett. Ellenkező esetben kívánatos utalni: (Állami gazdaságok. - ld.: az Állami Gazdaságok Minisztériumát*. Néha a címszóban mégis egyesitünk tematikailag egymással kapcsolatban nem álló tárgyakat: (Bizottságok*, (Társaságok*. (Értekezletek*. Ebben az esetben eljárásunk oka az, hogy sok szerv megnevezése nem megállapodott, ezért ha a megnevezés első szavát tüntetjük fel, akkor megnehezítjük a keresést, mert az olvasó azt más néven is keresheti. így például egy és ugyanazon intézménynél feltűnnek, meg eltűnnek olyan szavak mint (összoroszországi*. (különös*, (titkos*. (központi* stb. amelyeket rendszerint az általános megnevezés után kell Írni. A leltár rendszeres tárgyi-tematikus mutatójának készítéséhez csak akkor foghatunk, ha rendelkezésre áll kidolgozott cimszójegyzék. amely a leltározott anyagokban lényegesen ismertetett valamennyi tárgyat felöleli. A leltárak tárgyilag csoportosított mutatóinak készitési módszere nem különbözik alapvetően a rendszeres (fondot és egész levéltárat felölelő) leltárak mutatóinak készítésétől. Ez a kérdés azonban külön cikket igényel. \

9 ad 2. A földrajzi mutatók készítése valamivel egyszerűbb, mint a tárgyi-tematikus mutatóké. Ebben az esetben azonban szintén nem szabad mechanikusan feltüntetni a mutatóban, a leltárban 2 említett valamennyi földrajzi objektumot. A földrajzi mutatók legjobban elterjedt készitési elvei szerint bennük az összes földrajzi objektumot saját nevén tüntetjük fel, függetlenül nagyságától. Csak a városok kerületeit (tereket, utcákat) egyesitjük az illető város neve alatt. Nem felel meg azonban a mutató céljának az az eljárás, amikor a mutatóban a földrajzi egység mint egész és annak egy része külön önálló cim146