Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Avtokratov, V. V.: A dokumentumanyagok leltárainak bevezetései / 139–143. o.

segédletül szolgál és e munka során a levéltár munkatársai lel is használják. A bevezetés viszont, elsősorban, a kutatók számára szolgál, és célja a már kész, feldolgozott leltár alapján a levéltári anyagok minél teljesebb lel használásának elősegítése. A levéltár munkatársainak gyakorlati munkájában kialakult egy a 4-5 lapot rendszerint m eg nem haladó, néha pedig annál is kisebb terjedelm ü bevezetés tipus. A CGVIA-ban kidolgozott módszertani utasítások egyetlen követelménye az, hogy a bevezetés * rövid* legyen, hiszen valamely leltárra és londra vonatkozólag csupán tudományos tájékoztató feladatokat kell teljesítenie. Ez természetesen nem zárja ki e munka valóban tudományos jellegét. De fentiekben megjelölt feladatok maguk is megkövetelik az anyag tömör és rövid előadását. A bevezetés tudományos jellegét mindenekelőtt az anyagnak, a marxizmus-leninizmus módszerein alapuló helyes felfogása határozza meg. Természetes követelmény, hogy a szerző által kifejtett tényanyag jóminöségü és ellenőrzött legyen és a történelemtudomány legújabb eredményeinek színvonalán álljon. Az anyag kifejtése legyen világos és érthető. A fond jellemzésénél ki kell emelni azon legfontosabb és legidőszerűbb problémákat, amelyek a do ku menta ma nyag tanulmányozása soráji felmerülhetnek és az anyagcsoport ezen állagára a legjellegzetesebbek. Ezért, mikor a bevezetésben röviden kifejtjük a fond dokumentumanyagának tartalmát, nem elégedhetünk meg - csak abból a tényből kiindulva, hogy bizonyos kategóriák a fond tényleges anyagában túlsúlyban vannak - az e kategóriájú anyagok a fondban való meglétének megállapításával. A leiadat az, hogy előzetesen (a leltározási munkával párhuzamosan) a tond és a leltár legjellegzetesebb anyagának feltárására és értékelésére vonatkozóan végezzünk alapos és gondos munkát. A bevezetés világítsa meg megfelelően a dokumentumanyagot, és leplezze le a történeti események irányzatos ábrázolását, ha ilyen a fond anyagában előfordul. A CGVIA dokumentumanyaga rendkívül sokrétű, bár megfigyelhetők eredetükre és jellegzetes tartalmukra rokon fondtipusok. Ebből következik, hogy a CGVIA dokumentumanyagának leltárában a íondok megkülönböztető sajátosságaik szerint ugyanannyi fajtára is oszthatók: a) központi és helyi katonai szervek fondjainak leltárai; b) csapattestek és alakulatok fondjainak leltárai; c) dokumentumanyagok gyűjteményeinek leltárai, d) személyi fondok leltárai. Természetes, hogy a íondok jellegzetessége, amely meghatározza a leltárak eltérő szerke* zetét, hatással van a leltárak bevezetéseire is. A CGVIA íondjai eisö két csoportjának leltárához irt bevezetésekhez az utóbbi években eléggé szilárdan meghonosodott a következő szerkezet: a) a londképző története; b) a fond története, s annak megállapítása, hogy Jelenleg teljesen megvan-e; c) a dokumentumanyag rövid tartalma ; d) a fond rendszerezési elveire és tájékoztató apparátusára vonatkozó adatok; e) a leltár használati utasítása. Vizsgáljuk e szerkezet egyes részeit. a) A londképző története rendszerint tartalmazza a fondképzö szerv általános funkcióinak és felépítésének rövid leírását, azok történelmi fejlődésében a szerv megalakulásának pillanatától egészen megszűnésének pillanatáig. Megkülönböztetjük a londképző keletkezésének a törvényhozási aktus-szerinti idejét és tényleges működése megkezdésének idejét. Lényegében ez a Vezérkar egykori Hadtudományi levéltárának gyűjteménye. (Szerző jegyz.) 140