Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Ivnyickaja, T. V.: A szovjet társadalom történetére vonatkozó dokumentumok feltárásának és kiadásra való előkészítésének kérdéseihez / 127–136. o.

A dokumentum megfelelő értékeléséhez szükséges az egyes dokumentumok adatainak öszszehasonlitása. Az előbbiekben emiitett dokumentációs gyűjtemények szerkesztői, rendszerint politikailag helyesen értékelték a forrást és olyan dokumentumokat rendeztek sajtó alá, amelyek öszszességükben helyesen tükrözték a Jelenségek társadalmi és történelmi lényegét.' Az archeográfus, amikor kritikus módon értékeli az egyes dokumentumokat, helyreállítja köztük a történelmileg kialakult kölcsönös összefüggést (egyik dokumentum megjelenésének a másiktói való függése). A dokumentumok közti kapcsolat meghatározása segítségünkre van abban, hogy olyan dokumentumokat válasszunk ki kiadásra, amelyek a történelmi folyamatot fejlődésében mutatják be. Ezt azzal érjük el. hogy sokféle dokumentumfajtát választunk ki, amelyek a párt. állam, szakszervezeti és egyéb szervek munkája eredményeképpen keletkeztek és egymással kapcsolatosak, A történelmi jelenséget egymásután feltáró dokumentumok segítségünkre vannak kifejlődése teljes és tökéletes jellemzésében. Az archeográfus nemcsak olyan dokumentumokat választ ki kiadásra, amelyek az események tulajdonképpeni menetét tárják fel, hanem olyanokat is. amelyek az események eredményeit mutatják be. Jellemző ebben az értelembén a iKommunista szombatok Moszkvában és a moszkvai kormányzóságban* 1919-19 20-ban» cimü gyűjtemény dokumentumainak kiválasztása. A gyűjteményben az egyes szombatokkal kapcsolatban a következő fajtájú dokumentumok vannak kiválasztva: a párt és a kormány felhívásai, a munkások határozatai (arról, hogy készek elfogadni a felhívást), a szombatok tervei, ujságközlemények lefolyásukról és beszámolók eredményükről. E dokumentumfajuk alapján a dokumentum kiadványban a maga teljességében jellemezték a történelmi jelenség fejlődését, egyúttal jellemezve jelentőségét is. megvilágítva az eseményeket különböző szakaszaikban. A történelmi folyamat dokumentumokkal való helyes megvilágítására lényeges a kiadandó dokumentumok kiválasztása, amelyek e folyamat fejlődési szakaszait festik. így-a szerkesztők, amikor következetesen akarták megvilágítani a három milliónyi reguláris Vörös Hadsereg létrehozásának korszakát, (4918. végén és 1919. elején) olyan dokumentumot választottak ki, amely a munkásokat e fontos feladat végrehajtására irányította. V.i. Lenin az Össz-szövetségi Központi Yégrehajtóbizottság, a moszkvai szovjet az üzemi bizottságok és szakszervezetek képviselői közös értekezletéhez 1918. október 3-án intézett levelében - amelyet a «Szovjetunió szakszervezetei a Vörös Hadsereg megalakításában» c. gyűjtemény közöl - meghatározta a munkások és szakszervezeteik uj feladatait a haza fegyveres erőinek létrehozatalában. Ez a dokumentum, továbbá «Az Orosz Kommunista (Bolsevik) Párt tézisei a keleti front helyzetével kapcsolatban* kifejtették a szakszervezetek forradalmi, katonás működési programját és lehetővé tették a munkásosztály tevékenységében uj szakasz meghatározását, továbbá azt is, hogy a munkásoknak a Vörös Hadsereg létrehozásában való részvételi formáját az illető periódusban miért keü megváltoztatni. Nem kevésbé fontos a történelmi események kölcsönös összefüggésének, fejlődésének megvilágításához azon dokumentumok kiválasztása sem. amelyek a közölt határozatok végrehajtását mutatják be. A felhívások és a felhívások elfogadását bemutató dokumentumok után azon dokumentumokat kell kiválasztani, melyek megmutatják e felhívások hatását, megmutatják, hogyan valósultak meg azok. Ez az archeográfus egyik főfeladata, mert a fényleges történelmet csak a tények, tettek alapján, annak alapján ismerhetjük meg, hogyan ültették át az életbe az elfogadott határozatokat és döntéseket. A szovjet archeográfia ezen követelményének megfelelően, a • Szovjetunió szakszervezetei a Vörös Hadsereg megalakításában* cimü gyűjtemény szerkesztői a legnagyobb jelentőségű dokumentumok után. amelyek kifejtették a munkásosztály akcióprogramját, kiválasztották a VCSZPSZ (Szakszervezetek Össz-szövetségi Központi Tanácsa - Ford.), és számos szakszervezet központi bizottsága jegyzökönyveit, a helyi szakszervezeti bizottságok dokumentumait, amelyek a lenini akcióprogram gyakorlati kidolgozását és az életbe való átültetését mutatják be. E dokumentumok a szakszervezetek munkájának uj, háborús módszereiről tanúskodnak, amelyek Lenin felhívására a kormány mozgósítási parancsait a munkásosztálynak a 'haza. szabadságáért vivott hadjáratává változtatták. A végrehajtást bemutató, a párt felhívásainak vagy határozatainak hatását bizonyító dokumentumok kiválasztása szükségességének kérdése elszakíthatatlan kapcsolatban áll a dokumentumok további feltárásával. Itt különösen élesen megnyilvánul a szerves összefüggés a dokumentumok feltárása és kiválasztása között. ,• i . 134