Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Ivnyickaja, T. V.: A szovjet társadalom történetére vonatkozó dokumentumok feltárásának és kiadásra való előkészítésének kérdéseihez / 127–136. o.

4949. szeptember 47-i 66. számát felhasználták az első északi kommunista szombat lefolyásának megvilágítására. E számban cikkeket és adatokat találtak a senkurszki első kommunista szombatra vonatkozólag. A szerzők azonban az újságot nem tanulmányozták eléggé figyelmesen és a gyűjteménybe olyan cikkeket is felvettek, amelyek nem feleltek meg a kiadvány célkitűzéseinek. Címével ellentétbén ui. *Az első kommunista szómban Senkurszkbani c, cikk nem tartalmazott konkrét adatokat arról, hogy ki szervezte ezt az első északi szombatot és lefolyásakor ki vett részt végrehajtásában. Mivel a cikk nem közölt lényeges adatokat, igy többek között az esemény dátumát sem. lényegesen megnehezült a kommunista szombatok keletkezési körülményeinek és idejének pontos megállapítása. Nem csoda, hogy a gyűjtemény szerkesztői az első szombat dátumának 1919. szeptember 46-át adták meg, mig a valóságban az első szombat szeptember 43-án folyt le. Az első szombat pontos dátumát, kezdeményezőit és résztvevőit megállapíthatjuk a «Harcrat c. újságban megjelent egyéb cikkekből. E cikkek egyike ~ «A nagy cselekedet végbement* - címen, igen részletesen és emellett tömören megadja a szükséges adatokat. Ha a szerzők e cikket felvették volna a gyűjteménybe, azzal elkerülhettük volna az elkövetett hibát. A fenti példa megmutatja, hogy a feltárandó objektumok gondos tanulmányozása, minden egyes dokumentum számontartása és leírása a források körének meghatározását követő, annál nem kevésbé fontos szakasz a dokumentumok történelmi összefüggésének alapos, kimerítő feltárása elvének az életbe való átültetésében. X X A dokumentumok kiválasztása és sajtó alá való rendezése módszertanának alapvető elve minden egyes dokumentum történelmi és kritikai értékelése. A pártosság elvét az egyes dokumentumok sokoldalú, kritikai értékelésével valósítjuk meg: az archeográfus megállapítja eredetüket, szerzőjüket, hitelt érdemlő voltukat, tanulmányozza további sorsukat, meghatárpzza politikai és történelmi jelentőségüket, A dokumentumokat á kiadáshoz több alapelvnek megfelelően választja ki. Alapvető követelmény az, - amint azt már emiitettük - hogy olyan dokumentumokat válaszszunk ki. amelyek a leghűségesebben fejezik ki a jelenségek társadalmi-történeti lényegét. Ehhez jói kell ismernünk a bolsevik párt politikáját az adott történelmi periódusban és meg kell határoznunk, helyesen tükröződik-e az a dokumentumokban. Ez a követelmény nélkülözhetetlen -azon esetekben is. amikor nem szovjet dokumentumokat tanulmányozunk. Ha, például dokumentumkiadványt készitünk elő a munkásosztálynak a szegény parasztsággal együtt a szocialista forradalomért vivott harcáról, kell, hogy a kiadvány szerkesztői, sok más kérdés mellett, helyesen világítsák meg a Kommunista Pártnak az agrárkérdésben követett politikáját. Oroszországban többek között az is eldöntötte a tőkés rendszer sorsát, hogy a földesúri birtokok felszámolásáért és a földesurak földjének a parasztok kezébe adásáért folyó paraszt-demokratikus mozgalmat a párt vezette, a párt egyesitette ezeket az erőket a burzsoázia hatalmát megdöntő hatalmas áradattá. A párt, amikor a munkásosztály és a legszegényebb parasztásg közötti szoros szövetség kialakításáért küzdött kitartóan, újra és újra rámutatott az Ideiglenes Kormány mezőgazdasági politikájának polgári-nagybirtokos Jellegére, leleplezte annak antidemokratikus jellegét. Amikor egy ilyen témát akarnak megvilágítani, a szerkesztők tárják fel az Ideiglenes Kormány mezőgazdasági politikájára Jellemző valamennyi dokumentumot, hogy ezzel leleplezzék annak lényegét. E dokumentumok között feltétlenül lesznek olyanok, amelyek a polgári kormány mezőgazdasági politikájára nem jellegzetes adatokat közölnek, így például beszámolnak arrój, hogy az Ideiglenes Kormány néha eleget tett egyes falvak parasztsága bérelt földjuttatása és a bérleti dij elhalasztására irányuló követelésének stb. A polgári Ideiglenes Kormány azonban a mezőgazdasági kérdésben, továbbá egyéb kérdésekben, teljesen határozott, ellenforradalmi politikát folytatott, amelynek célja a földesúri és kulákbirtokok fenntartása volt, s ezzel erős ellentétbe került a parasztmozgalommal. Természetes, hogy az illető témára vonatkozó dokumentumok közül csak azokat kell kiválasztani, amelyek helyesen mutatják be az Ideiglenes Kormány mezőgazdasági politikájának lényegét. Ezt a válogatást csak a dokumentumok tartalmának kritikai értékelése alapján végezhetjük, mikor is ügyelünk a bennük tartalmazott adatok és tények tipikus voltára. 4