Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Novoszelszkij, A. A.: A Moszkvai Állami Történeti Levéltári Intézet munkáinak 7. kötete / 125–127. o.

A történelem segédtudományai terén elsőrendű feladat a történelem segédtudományainak legkülönbözőbb kérdéseire vonatkozó monografikus kutatások kiszélesítése, az egyes forráscsoportok kritikai elemzése, összefoglalásuk, a forráskutatás egyes elméleti kérdéseinek kidolgozása stb. A legújabb (szovjet) történelem vonatkozásában a kutatások tematikájának kibővítésével, s a kutatásba való bevonásával kapcsolatban ujabb íorráskutatási kérdéseket kell napirendre tűzni és törekedni kell azok kidolgozására. A részletkutatások felgyűlt anyaga alapján azzal párhuzamosan kell összeállítani a forráskutatási és egyéb történelmi segédtudományok tankönyveit. Ennek nagy jelentősége mind a íorráskutatási ismeretek a történészek körében való népszerűsítését, mind az egyetemi és főiskolai oktatás megjavítását illetőleg. A Történeti Levéltári Intézet Történelmi segédtudományok tanszékén készült dolgozatok igy a szovjet történettudomány égetővé vált kívánságainak tesznek eleget A. T, Nyikolajeva «Az írott történelmi források tartalmának és formájának némely kérdésről* cimü cikkében (3-27 lap) a íorráskutatási kritika egy igen bonyolult kérdését érinti. Ennek helyes megoldása fontos a forrás eredetiségének és annak megállapításánál,, hogy érlékes-e történelmi következtetések levonása szempontjából;•- fontos továbbá az írásos források általános osztályozásánál, stb. Ebben a cikkben, amely a marxizmus leninizmusnak a forma és tartalom kölcsön hatására vonatkozó általános elveiből indul ki számos .történelmi példát találunk ezen általános elvek illusztrálására. A cikkben forrásértékű ügyiratokból vett példákat találunk a történelmi forrás formájának és tartalmának egymástól való elszakadására. Relyesen jegyzi meg szerző, hogy egyes íorráskategóriák tartalmát (elsősorban áll ez a publicisztikai forrásokra) megfelelően kell értékelni. Szakítani kell az allegorikus formával, meg kell érteni a cenzúrázott irodalmi termékek «ezo puszi» nyelvét, stb. A szerző azonban a forma fogalmát túlságosan tágan értelmezte, így például nem volt óvatos, amikor a forrás «nyelvét» csupán annak formájára vonatkoztatta, E téren elegendő, ha csupán az I. V. Sztálin által kifejtett elvekre emlékeztetünk, melyek szerint a «nincsenek csupasz gondolatok, nyelvi anyag nélkül, a nyelv természetes anyaga nélkül..* *A nyelv a gondolat közvetlen valósága* (Marx) . Természetes, hogy A. E. Nyikolajeva nem fejezte ki szabatosan "gondolatát. A cikkében leihozott egyes tótelek nem világosak és ráadásul gyakran nem is meggyőzőek, így nem mutatott rá arra. hogy II. Katalin 1767-es iütasitása*. mint egyfajta forrás nem, felel meg formájának. II. Katalin «Utasítása*-nak formájának < frazeológia* -ra* vagyis szép„ liberális, de hazug frázisokra való visszavezetése vitatható, mivel nincs szabatosan kifejtve, Ráadásul e helyen egészen másról kellett volna irnia, arról, hogy az európai felvilágosultaktól kölcsönzött gondolatok nem leleltek meg II. Katalin jobbágypolitikájának, stb. Ennek az érdekes cikknek fenti és több más hiányossága is arra vezethető vissza, hogy a téma túlságosan nagy terjedelemben és nem elég szabatosan vizsgálta. -- a szerző egyszerre nagyon is sok egymástól eltérő kérdést akart tárgyalni. M,ff. Csernpmorszkij «Szúrópróbaszerű vizsgálatok és a parasztgazdaságok költségvetései, mint a falu társadalmi-gazdasági viszonyai történetére vonatkozó íorrás a NEP-korszakban* (29-94 lap) ciraü cikke értékes, mert részletesen elemzi a szovjet korszak egyik fontos történelmi forrását A szerző tisztázza és meggyőzően kimutatja, hogy milyenek az emiitett források értékei, to vábbá hiányosságai. A szerző által tanulmányozott források általában elég alaposan jellemzik a társadalmi-gazdasági viszonyok Iejlődését falun a NEP éveiben. (29--50. lap), További fejtegetései (5094. lap) a szúrópróbaszerű összeírások és a paraszti költségvetések konkrét-történelmi vizsgálatát adják a tambovi kormányzóság vonatkozásában, Uymódon, a cikknek csupán 1/3-a felei még a forráskutatás azon követelményének, miszerint • önállóan nem vizsgálja az emberi társadalom fejlődését* (I. A, T. Nyikolajeva cikkének 8. oldalát), hanem külön feladatai vannak, A forráskutatás feladatainak jobban megfelel 0. M, Medusevszkaja ^Kartográfiai források a Csendes Óceánon a XVIII. század II. felében tett földrajzi felfedezések történetére vonatkozólag* (95127. lap) c. cikke. A cikk az 1745. évi <Orosz atlasz*-tói P, Sz. Paliasz 1781-ben kiadott térképéig terjedő korszak kartográfiai anya'gának kritikai-elemzését adja„ A közöli anyagon kivül, O.M, Me~ x 1) I. V, Sztálin: Marxizmus és a nyelvtudomány kérdését Moszkva,, 1954, 39, lap. 126