Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Román János: A Tiszavidéki Református Egyházkerület Sárospataki Tudományos Gyűjteményeinek Levéltára / 113–118. o.

Román János A TISZA VIDÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLETSÁROSPATAK] TUDOMÁNYOS "CYÓJTEMÉNVEINEK LEVILTÁRA (Református Egyhá 4 ;55 500-503 l) A fenti cimu a levéltár teljes cime maga elegendő felvilágosítást ad a fenntartás és szerve zet kérdéseire A levétár tulajdonosa és fenntartója eszerint a Tiszavidéki Református Egyházke rűíet„ melynek feliuyeieíe és kormányzása alatt szervezeti egységet, gyűjtemény-egyetemet alkot a másik három sárospataki egyházkerületi gyűjteménnyel,, a NagykönyvtárraL Múzeummal és AtJat-. tárral. A levéltárnak a Tudományos Gyűjtemények közös szervezeti szabályzatában körvonalazott feladatait tgy összegezhetjük : gyűjti, rendezi, kezeli és tudományos kutatóknak kézbeadja a levél­tár gyűjtőterületén,, azaz a volt Tiszáninnenl Egyházkerület., tehát hozzávetőlegesen a jelenlegi Bor­sod-Abaúj-Zemplén megye területén, református egyházi önkormányzati szervek, hivatalok és in tézmények (egyházkerület, egyházmegyék, egyházközségek és egyházi iskolák) ügyintézése foly tán keletkezett iratanyagot, A levéltár itt meghatározott, meglehetősen tág működési köre nem régi keletű, mert csak -1951, évvel kezdődőleg lett a levéltár gyüjtőievéltárrá, az alább részletesen ismertetendő gyakor­lati szükségből, s gyakorlatilag előbb, mint szervezetileg. Kialakulásának története világosan három korszakra ossthaíó : 4, 4890-ig egymástói különálló egyházkerületi és kollégiumi levéltárral, 2 r -1890. és 4951. között egyesitett egyházkerületi és kollégiumi levéltárral, 3. 4954-tpl pedig egyházkerületi gyüjtölevoltárral van dolgunk. Mig az első két korszakban végig azonos eredetű anyagok szere­pelnek, s a két korszak határán csak elhelyezés, rendezés és kezelés, s ezekké' kapcsolatban a levéltárnak, mint intézménynek kialakulása tekintetében történik változás, a harmadik korszak­ban az előzőkhöz képest éppen a kezelt anyagok tekintetében változik meg alapvetően a levéltár jellege annyira, hogy a korábbi egyházkerületi és kollégiumi anyag a gyüjtőlevéltárnak egyik na gyoöfo résziege csupán. Az alábbiakban a gyüjíölevélíár kialakulásának történekéi ismertetjük, általmenve a három kor szakon, kz ismétlést a felsorolásban is elkerülendő, a kialakulás során való felbukkanás sorrend­jében adjuk az egyes anyagok rövid ismertetését is, különös tekintettel a tudományos használha­tóság szempontjaira., 1. Az 4890-ig terjedő első korszak ismertetését azzail kezdhettük, hogy nem egy levéltár­ról lesz szó,, hanem kettőről, s nem is levéltárakról, csupán levéltári anyagokról. A korszak vé­géig ugyanis az egyházkerületi és a kollégiumi levéltárat egymástól külö'nállóan és minden vonat­kozásban teljesen függetlenül kezelik, az előbbit a superintendens székhelyén, a korszak második felében Miskolcon, az utóbbit pedig Sárospatakon. a) Működésének kezdetét tekintve a koliég»umi levéltár voina a korábbi keletkezésű. Ennek 1800-ig terjedő története világosan három kisebb korszakra oszlik: az első 4534-től 4703-ig. a má sodik 1703-tóí 4850 tájáig, a harmadik 1850 tájától 4890-ig terjed. t AZ alapítástól a bujdosásból való visszatérésig terjedő első korszakban az anyag történe­téről is alig beszéiheíünk. hiszen jóformán serami levéltári anyag sem maradt ebből az időből Az 4674-ben Báthory Zsófia jezsuitáPáltal történt elüzetés alkalmával az iratanyag egy része itt ma radt és szétszór atoü, más részét magukkal hordozták, s útközben elmaradozott, mint ahogy a meg lévő legrégibb anyakönyv is Marosvásárhelyről került vissza 4934 ben, A megmaradt anyagban ez a'legértékesebb, a többi íulnyomólag jogbiztositó jellegű: végrendeletek,, hagyatékok, nyugtatványok, kimutatások stb. Láthatólag a még elintézetlenek, vagy további ügyintézéshez szükségesek maradtak meg a korszak végéig, de még az ilyenek se minid, hiszen a bujdosásból való visszatérés után évekig kérdezeti és nyomoztatott a kollégium az elkallódott kötelezvények és elszámolások után, s tanuvallomási jegyzökönyvekkel és emlékezetből készített feljegyzésekkel igyekezett pótolni a hiányt. A különálló kollégium! levéltár története 47034Ó1 4850 tájáig terjedő második korszakának jellemzője- az egységes iratkezelés. Ennek lényege az, hogy a különböző tisztviselők kezén össze gyűlt iratanyagot egy tisztviselő, a kollégiumi szenior kezelte. 1734-tói 4 774-ig töhb katalógus ma­113

Next

/
Thumbnails
Contents