Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Benda Kálmán: A Dunamelléki Református Egyháűzkerület Ráday Levéltára / 367–372. o.

gozók munkavágyának, de leleményességének is. Mig az első évben az egyházkerületi levéltáros csak egymaga volt. s az ő megbízatása is csak heti 2 munkanapra szólt, Í955 január elseje óta a levéltár négy alkalmazottal dolgozik. Így vált lehetővé, hogy az iratanyag rendezése és alapleltározása komoly mértékben nekilendüljön, - úgyhogy ma már a bennlevő iratok 2/3 része rendezve van és alaplellára is elkészült. A levéltárban őrzött iratanyag 3 nagyobb tárgyi csoportra oszlik : az egyházi szervek és intézmények iratanyaga, családi levéltárak és iratgyüjtemények, s a kézirattári rész. A következőkben most már megkísérelem röviden jellemezni az egyes íoníosabb állagokat. &z egyházi iratanyag mennyiségre legnagyobb állaga az 4680 iratcsomót és kötetet számláló superintendensi. Ül. püspöki levéltár. Közgyűlési jegyzőkönyvei 4626-ig nyitnak vissza az egyházközigazgatási, canonica visitaüo-s, bírósági és gazdasági iratok általában a XVIII. század közepétől vannak meg. megszakítatlan sorozatokban. Az iratanyag egyháztörténeti jelentőségére, azt hiszem, nem kell külön kitérnem, de megemlítem, hogy egyei részei általános történeti szempontból \s ügyeimet érdemelnek. Elsősorban a püspöklátogatási iratokat emelem ki, amelyek a XVIII. század végétől kezdve beszédes és szines anyagot nyújtanak a helytörténeti kutatásokhoz. A község és lakóinak pillanatnyi helyzetéről készült, nem egyszer részletesen dokumentált főijegyzé#eket történeti visszatekintések egészítik ki, amelyek sok esetben ma már meg sem lévő helyi följegyzésekre támaszkodnak, s mélyen visszanyúlnak a reformáció korába. A másik az4737-lel kezdődő egyházkerületi pénztári naplók sorozata M794-től kezdve a nyugták is megvannak). Ez az általános magyar gazdaságtörténeti kutatónak is sok érdekeset mondhat. Az eddig beszállított őt egyházmegyei levéltár (a íelsőbaranyai, á I)una

:-Tisza közére kiterjedő kecskeméti, solti és pesti, valamint az Ipoly vidékén elterülő drégelypalánki) iratanyaga általában az 4600-as évek végéig megy vissza. Az esperesi székhely állandó változása miatt ezek a levéltárak már korántsem maradtak meg olyan teljes állapotban, mint a püspöki, de igy is nagymennyiségű és fontos anyagot .őriznek, Tőleg a XVIII. század végétől kezdve. A gazdaságtörténészek haszonnal forgathatják a többnyire gondosan megőrzött elszámolásokat, az anyag gerincét képező egyházközigazgatási iratok pedig helytörténeti szempontból is érdekesek lehetnek. A Türelmi {lendelet utáni évtizedek templomépitési iratai a művészettörténet érdeklődésére számithatnak, az iskolákkal kapcsolatos szépszámú iratanyag az oktatástörténet mindeddig alig ismert fejezeteit vilá*

1gitja meg, s különösen a XVHI, századi iratok közt irodalmi jellegű kéziratok is előfordulnak. Az egyházközségi levéltárak begyűjtését csak most kezdtük meg. A már itt lévők közül kiemelem Cegléd iratanyagát, mely a XVHl. századtól kezdve mindenre kiterjedő gazdag anyaggal tárja eíénk egy alföldi mezőváros életét. 4724 óta gondosan vezetett kurátor' és gondnoki számadásai, a külön kötegekben őrzött sószállitási iratok, a nagytemplom építésével kapcsolatos részletes elszámolások, a XIX. századi pestisjárványokra vonatkozó hivatalos és népies gyógymódokat előtáró följegyzések, és általános kultúrtörténeti szempontból az iskolai iratok, az egyháztörténeten túlemelkedő értéket képviselnek. - Az első pesti református egyház (a Kálviniéri gyülekezet) iratanyaga a Türelmi Rendelet utáni évtizedek felekezetközi harcaihoz és egyben a reformkori főváros nemzetiségi és társadalmi viszonyainak kialakulásához jó forrás. Halas híres egyházközségi levéltára nagyrészt elpusztult a második világháborúban, de a megmaradt jegyzőkönyvek is visszanyúlnak a XVII. századra, a későbbi időkből pedig az iratok a Kiskunság társadalmi viszonyaihoz adnak néhány jó fogódzót. De a kisebb helyek (a Pest megyei Pécel, aToIna megyei Bölcske és Kőlesd, vagy a Baranya megyei Maty) levéltára sem érdektelen: a parasztság és a földesurak harcára, a gazdálkodásra, az általános művelődési viszonyokra sok és jellemző adatot őriznek, íőleg a XVM-XIX. század fordulójáról. . Külön említem meg a kecskeméti egyházközség gazdag levéltárát, mely a XVI. század közepéig megy vissza. Ezt a legutóbbi hadműveletek idején teljesen összezilált iratanyagot Kecskeméten, a ííóklevéltárban őrzik és nagyobb részét az utolsó másfél év folyamán már rendezték is. A felekezetek korai békés együttélésére vonatkozóan csakúgy érdekes iratai vannak, ahogy a török hatóságokkal való viszonyra és áltálában a kecskeméti és kecskemétkörnyéki nép életéreAz iskolai levéltárak közül az éppen 400 éve alapított református főiskola (mai nevén theológiai akadémia), az ebből kivált reí. gimnázium és a századfordulón megnyitott Baár Madas ref. leánygimnázium levéltára emelkedik ki. Anyagukból külön megemlítem az abszolutizmus-kori iratokat, melyekben sok adat található arra nézve, hogyan menekültek az egyház kevésbé ellenőriz368