Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Benda Kálmán: A Dunamelléki Református Egyháűzkerület Ráday Levéltára / 367–372. o.

hető keretei közé és éltek ott tovább az 4849-ben eltaposott nemzeti és társadalmi törekvések. Főleg a gimnázium levéltára, mond közvetve sok érdekeset a íőváros magyarrá válásának és tárpadalmi rétegeződésének történetéhez.is • . *• A levéltár egyik legjelentősebb állaga a i^O íolio kötetre rugó ágensi levéltár. A magyarországi és §rdélyi prot^táns egyházak a 4740-es évektől kezdve 4867-ig a központi kormányszervek mellett állandó ügyvivőket, ágenseket tartottak. Faladatuk az volt, hogy a kormányszerveknél képviseljék egyházuk és hilsorsos,aik ügyétj ügyes bajos dolgaikban, ^érelméik orvoslásában eljárd janiik, a törvénysértéseket, panaszokat, kéréseket formába öntsék és benyújtsák s mind az illetékes tisztviselőket, mind pedig egyházuk elöljáróit állandóan tájékoztassák. Tevékenységűk $gy házi szempontból már a 5C,VIH. század harmincas éveire központi jelentőségűvé vált, s főleg a XIX század elejéig az is maradt. Hovatovább a superintendenciák. traetusok, egyházközségek, a faj vák és egyes személyek közvetlenül az ágenshez juttatták el sérelmeiket vagy kéréseiket, s rájuk bizták annak eldöntését, hogy mindebből mit és hogyan hoz a kormányszervek tudomására. Az ágensek levéltára tehát nemcsak az áltatok beadott folyamodványokat, S azok mellékleteinek fogalmazványát vagy másolaját őrizte meg, hanem az ország minden részéből, testületek és egye sek részéről felküldött leveleket, tudósításokat, aprólékos részletességű emlékiratokat vizsgálati és tanúkihallgatási jegyzőkönyveket, stb. is, amelyek ezernyi adatot tártaim a znak a falvak és városok lakóinak vallási és egyházi ügyeire, de legalább olyan mértékben mindennapi életére és általános helyzetére is. (Robotíerhek, földesurakkal való viszályok, legelő- és bérietügyek, céhpanaszok, templomokkal kapcsolatos, művészettörténeti szem pontból fontos följegyzések stb„ stb.). Ugyanakkor az ágenseknek hivatali működésükhöz állandóan szükségük volt a testvéregyházak hasonló ügyeinek ismeretőre,, a vallási ügyekben hozóit korábbi törvényekre és uralkodói döntésekre, az országgyűlések és egyes bizottságaik tárgyalási jegyzőkönyveire^ sőt iratanyagára- - ezeket tehát másolatbán csakúgy megszerezték, mint a megyék által vallási ügyekben tartott vizsgálatok jegyzőkönyvéit, vagy jelentéseit. %z a magyarázata, hogy az ágensi levéltár iratanyaga közvetve, "a XVII. század legelejéig visszanyúlik és hogy nemcsak protestáns egyháztörténeti, de a rej. és ev. vallású lakosság egész életének megismerése szempontjából is rendkívül nagyjelentőségű. Ennek az egyház- és művelődéstörténeti, helytörténeti, általános és speciális gazdaságtörténeti, művészet vagy népességtörténeti szempontból egyaránt lényeges iratanyagnak a haszna Jgiát ma, m4r részletes, iratonként! elenchus könnyiti meg. Ugyanakkor az ágensi levéltár legíon tosább részéről, mintegy l/^-^ról.a legfontosabb tárgyi címszavak alapján, valamint személy- és ftelynevenkint 24.000 cédulából álló mutató készült, (mindegyik rövid tártaim? utalással). $ely a levéltári gyakorlatban, ugy tudjuk, úttörő kezdeményezés- *n Á Levéltár legszínesebb 4s legváltozatosabb anyagát a családi és egyéni iratok és iratgyüjtemények képezik. Közülük mind mennyiségre, mind jelentőségre kiemelkedik a Ráday-család harmadfélszáz csomónyi levéltára, iratai 4200-zal kezdődnek (4526 előttről 406 oklevele van), igazi jelentőségre azonban a XVII. század végétől emelkedik, párhuzamosan a család tagjainak az egyházi, politikai és kulturális életben elfoglalt jelentőségévei. A Pest és Nógrád megye területén birtokos köznemesi család a X,VII. század derekán kezd kiemelkedni. Megyei tisztségeket viselnek, Ráday Gáspár a század végén Nógrád megye alispánja, fia Pál. azonban már országos Jelentőségre emelkedik. A fiatal megyei nótárius II. Rákóczi Ferencnek 4703-tó! titkos se<?reíárius,a, majd, kancellárja, diplomatája és többszörös külföldi követe, egyben egyik legbizalmasabb belső munka társa, volt. Ö készítette fejedelme nevében az országgyűlési előterjesztéseket, ő fogalmazta a követi utasításokat, levelezett a magyar diplomatákkal és a külíöldi udvarokkal, ő irta a Manifestumot, a szabadságharc kiáltványait és éveken --át ő szerkesztette a kurucok újságját, az igazmondó M§reuriuát. 4744-ben Ráday Pál elfogadta a szatmári békét, beilleszkedett az uj rendbe, s folytatva az ellenállást, ahogy lehetett, generális főkurátorként a protestáns egyházak Bécs, elleni harcának volt vezéralakja két évtizeden át. Fia, I. Gedeon, egyházpolitikai tevékenysége mellett az irodalomnak és tudománynak szentelte életét. Ahogy apja, ő maga is művelte az,irodalmat, igazi jelentősége azonban abban van, hogy a péceli könyvtárt országos viszonylatban szellemi és tudományos központtá fejlesztette, s irodalomtörténetirásunk benne látja a Kazinczy előtti magyar irodalmi élet első nagyhatású, tudatos szervezőjét. Fia a bárói, majd grófi cimet megszerző II. Gedeon a türelmi Rendeled idején, majd az 4790/94-<es országgyűlés vallásügyi tárgyalásaiban a reformátusok egyik főembere, fia Pál ugyanakkor az első magyar színtársulat megalapítója. A reformkorban IV, 369