Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Horváth József: A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Mezőgazdasági Gépgyár (Vörös Csillag Traktorgyár) iratanyagának rendezése / 342–362. o.

dalmi és gazdasági viszonyok megismerése, ^z a munka még tovább folyik és a középkor történetére vonatkozóan még sok helyesbítésre lesz szüksége E tapasztalatok arra, intenek, hogy az újonnan levéltárba jutó iratanyagot a jelen és a jövő kutatási feladatai és céljai szempontjából előbb értékelni kelL Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a nagy tömegekben a levéltárakba tóduló iratanyagot teUes egeszében meg kellene tartani. A kutatásokhoz szükséges iratanyagnak fa megőrzése; érdekében azonban az irányadó kutatókkal állandó kapcsolatot kell létesíteni éspedig akár. bizottságokon keresztül, akár pedig .megvitatás céljából az alapelveknek folyóiratokban való közzététele áttaL Sehwineköper árra mutatott rá, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban az 4051. és 4Ő52. évben a közigazgatás reformokon ment keresztül és ennek következtében pl. a magdeburgi levéltár iratállománya majdnem kétszeresére emelkedett, A Német Demokratikus Köztársaságban is vannak hasonló problémák, de vannak mások is* A Grube által tárgyalt iratanyag azonban nálunk nem lordul elő. Figyelembe ajánlja a naplók és levelek összegyűjtését, ami különösen a magánosok kezén lévő. de a levéltárakra háramló, főleg gazdasági vonatkozású levéltárak átvétele által lenne lehetséges. Valter Grube tanulmánya főleg olyan iratsorozatokat érint, amelyekkel a magyarországi levéltáraknak egyelőre még nem lesz dolguk. Viharvert történeti multunk sokkal kevesebb iratanyagot hagyott hátra számunkra, semhogy a íömegiratok kérdése magyarországi viszonylatban a 49. századra számottevően kihathatna. Levéltárügyünknek ennek megfelelően alakuló szerényebb személyi és dologi hálózata azonban ennek ellenére is érzi már ajmak a viharnak a szelét, amelyet a modern állami és társadalmi életi sokrétű tagoltsága által létrehozott irattömegek keltenek fel le

4véltáráink körüL Valter Grubenak részletekbe nem bocsátkozó és más viszonyokra alkalmazott tanulmánya éppen ezért igen hasznos és figyelemre* méltó elvi útmutatásokat tartalmaz a magyar levéltárosok számára is, hogy az iratok közelgő áradásával szemben a küzdelmet kellő felkészültséggel vehessék fel. Gyakorlati szempontból a magyarországi levéltárak az adófőkönyvekre és egyéb összeírásokra vonatkozóan alkalmazhatnák az egyik konferencián általam javasolt és Waltér Grube által Js helyesnek vélt ötéves időszaki visszatartás elvét, űrre a kérdésre az illetékesek figyelmét ezúton is felhívom. / .- • •• • • » Horváth József: A flOflSf^^eilKANTZ--CLAYTOM-^HUTíLEVORT^ MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁR ÍVORÖS CSILLAG TRAKTORGYÁR) IRATANYAGÁNAK RENDEZÉSE I. A vállalati iratanyagok általában 4. A vállalati levéltárak anyaga különbözik a hivatalok, hatóságok, általában a közigazgatás szerveinek iratanyagától. Az iratanyag létrejöttét minden esetben a gazdálkodó, a termelésben résztvevő szerv mindenkori gazdasági érdekei szabják meg. Ezért a vállalati iratkezelési rendszerek jóformán annyiféle variációjáról beszélhetünk, ahányféie termelési ág, azon belül ahány vállalat van. De még egyazon vállalatnál sem azonos éveken át az iratkezelési rendszer, hanem uj termékek előállítása, racionalizálás, gazdasági válság vagy konjunktúra, belföldi vagy export piacok bővülése, szűkülése, háborús gazdálkodásra való áttérés stb.stb. döntően befolyásolja az irat fontosságát és ennek kapcsán a& iratkezelést. A vállalati iratanyagok általában nem iktatott, jelzet nélküli iratféleségek. Bár találkozunk jelzetes, sőt iktatott iraíféíeségekkei, is ezeknek kapcsán pedig iktató és segédkönyvekkel s,íb.elvétve. 2. Őrzési helyükstb. változatos ' a vállalat központi irattára, esetlegesen osztályirattárak, a titkárság szekrényei, a főkönyvelő fiókja, az' egyes igazgatók íróasztala Találkozunk nem egy helyen kötelező irattározással, de nem ritka ennek ellenkezője sem : az irattár teljes hiánya. 342