Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Komoróczy György: Egy lengyel levéltári leltár / 312–314. o.

Helytartótanács élvezett. Közvetlen intézkedő volt a szabad városok ügyében, míg a mezővárosok és falvak irányítását közvetve gyakorolta az intendaturákon keresztül. 4794 áprilisában megszüntették s a hatáskör a különböző beligazgátási szervek ügykörében bomlott szét. Jankowska leltára feleletet ad a hivatal történetével, szervezeti felépítésével, működésével, különböző osztályaival Kapcsolatos kérdésekre, á amikor -ezt a leltárat részletesen ismertetjük, egyben bemutatjuk egy lengyel levéltári leltár formáját azzal, hogy magunk js állást foglaljunk a leltározás oly fontos levéltártudományi ügyében. A Kom. Korona és a Kom. Pol. Obojga Narodow (mindkét nemzet) iratainak leltározását szerző már 4936-ban megkezdte, de a,háborús cselekmények során a már nagyrészt elkészített leltár elégett a varsói Archiwum Glówneban, s emiatt a munkát újból elölről kellett kezdeni. Azóta azonban a leltározásnak kialakult módszere tette lehetővé, hogy megszilárdultabb formák között állítsa össze a két hiva ali szerv leltárait. Lengyelországban, mint ahogyan erről Ember Győző a Lt. Híradó IV. évf. 3*-4. sz. megjelent cikke beszámolt, a leltározás a levéltári munka egyik igen fontos része, elmondotta, azt is, hogy a leltárnak két alapvető formája van : a kartotékleltár és a könyvleltár, Bz a két forrni*, aszerint alakul, hogy már ténylegesen és részleteiben is rendezett, tehát a mi finom rendezésünk fokán Átment vagy pedig még csak durván rendezett anyagról van-e, szó, A könyvleltár tehál lényegében a kartotékra vett levéltári egységek teljes rendezettség utáni formája, végeredményben a leltározásnak egyik módja. A most ismertetendő leltár ebbe a típusba tartozik, tehát rendezett állagról készített könyvleltár. A lengyel leltáraknák vannak speciális fajtái, - mint ahogyan Ember erről is beszámolt (pag. 37-). mégpedig az ideális leltár, helyrajzi leltár, és tematikai leltár. Az ideális leltár szerinte ^olyan fondokról készül, amelyeknek részei vagy egyes részei több más fondba kerültek, de szervesen, onnan tehát nem szakíthatok ki.l (i,h, pag. 37.) A Jankowska által kiadott leltár ideális leltárnak tekintendő, mint ahogyan a kiadvány leíró része (pag, 20.) ezt annak is nevezi. Éppen ezért tanulságokat tartalmaz a további leltározásra. A leltárak mindenképpen segédkönyv-Jellegüek, de nem minden esetben hatolnak a raktári őrzés egységéig terjedő mélységre. A tematikai leltár az egyetlen olyan formája a leltározásnak, amikor az egyes iratról témára bontott leltárlap készül. Hyen tipusu leltározás a magyar levéltárakban, most van folyamatban a térképekről, A Jankowska által összeáUitott leltár a fondon belül a csomók, illetve a kötetek mélységéig hatol. Konarski előttünk ismeretes cikke a Lt. Híradó III, évf. 2.-4- számában (404-444) feltárta azt a leltározási formát, melynek alapján a lengyel levéltárak általában elkészitik az iratok fondok szerinti részletes ismertetését s ez a forma az őrzési egységekről éppenugy, mint a hivatalszervezet működéséről Jó képet nyújt, bár szerintünk bizonyos kiegészítésekkel elégítené ki azt a követelményt, hogy az iratok tettességéről nyújtson képet. Maga a leltár nálunk még eddig nem alkalmazott módszert követ. Több fejezetre tagolódik. Az első fejezet taglalja a hivatal szervezetét és hatáskörét. Részletezi a rendelkezéseket, melyek a hivatalt létrehozták, működését szabályozták, majd megszüntették; ismerteti a hivatalnak más intézményekkel való kapcsolatát és az alárendelt hivatalokkal való együttműködéséi, Általában hivataltörté nett összefoglalást nyújt s ez az összefoglalás teljes képet ad arról, milyen működés hivta életre az iratokat. A hivataltörténetnek ez a leltározás keretében kifejezett leírása szerves egységben tárja fel a hivatal funkcióját és az iratok jellegét s emiatt a történettudomány kívánságainak éppúgy megfelel, mint a levéltári ismertetés követelményeinek. Nálunk ezt a feladatot az ismertető leltárak töltik be. A második fejezet az állag történetét mutatja be. Ez a mi leltárainknál eddig figyelmen kivül hagyott leirás, de hasznosságát mutatja az. hogy egyetlen leltárban képet nyújt arról, milyen változásoknak volt kitéve az irat, hol helyezték el. hogyan kezelték az egyes történeti szakaszokban, milyen helyeken őrizték s általában hogyan Jutott el az irat odáig, míg az adott levéltár kezelésébe került. Az iratok sorsának végigkisérése egyben rávilágít az egyes történelmi korszakok iratkezelési módjára, milyen védelemben részesült az anyag, vagy mUyen^értékben pusV-^ tult szervezeti változások, vagy külső események, háborús cselekmények, háborús behatások, vagy más okok következtében, A lengyel leltáraknak ez a Konarski által is ismertetett pontja fontos tükre az iratkezelésnek, s annak ellenére, hogy az irattári rendszerekre, azoknak változására nem utál, mégis teljes képet ad az alhelyezések különbözőségérői. 343