Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Komoróczy György: Egy lengyel levéltári leltár / 312–314. o.

kiadásának bevezetésébe. Például a rendőrségi presidium egyesületi iratanyaga szinte gátlólág szokványos* Tíz résztvevővel aláirt kérelem egyesület megengedése iránt, beleegyező vagy megtagadó döntés és különböző technikai ügyek bejelentése (mint az egyesület áttelepítése egyik vendéglőből a másikba) és hasonlók. Ezeket a szokványos dolgokat a bevezetésben említsük meg. magában a jegyzékben pedig vagy csupán rövid regeszta legyen, amely utal arra, hogy ott más ezen szokványos anyagon kívül nincs, vagy a fontosabb esetek legyenek külön vezetve és elválasztva. A tematikai Jegyzék első része, - mely ez év (1954) végére sajtó kész lesz - az 1848-tól á csehszlovák szociáldemokrata munkáspárt megalakulásáig -voltaképpen azonban (aszerint, hogy a regiszlraturákban hogyan zárul a korszak) az 1880-ig terjedő anyagot fogja tartalmazni. A befejező munka a teljes anyaggá!waló összehasonlítás befejeztével a vezérszók* alapján történő tulajdonképpeni szétosztás lesz. A munkálat során ez a módszer mutatkozott a legjobbnak, mert az egyes regesztáknál a pillanatnyi vezérszók kialakítása határozottam nem mutatkozott kielégítőnek, s mert a vezérszót az anyag mennyisége és minősége szerint kell változtatni. Ideiglenesen olyan elvi tárgyi vezérszók szerepelnek, mint sztrájkok, kezdetleges mozgalmak, a szociáldemokrácia üldözése stb. Azután pedig az anyag alapján, amint és ahol erre, szükség lesz, a jegyzeteket még a vezérbzók szerint csoportosítják. Majd a kiadványhoz csatolni fogják a pontos név- és helymutatót és a vezérszavak összeírását. A tematikai jegyzék több részből fog állni. -A munkanem áll ínég az 1900-as évnél, tovább hálád, hogy feltárja és segítsen megvilágítani a munkásmozgalom további fejlődését. Már kezdetben ismeretes volt, hogy a munka az első években nagyon lassan haladt, fennek a fő oka az volt, hogy a munkásmozgalom történétére vonatkozó tematikai jegyzéket egyetlen dolgozó készítette. Ez a munka azonban mind a nagymennyiségű anyag legyőzése, mind a sok tematikai nehézség és probléma miatt megkívánta a kollektívát. -Más levéltárakban is bizonyára eljutották már - há nem is ilyen módszerrel ~ a munkásmozgalom történetére vonatkozó levéltári források hasonló feldolgozásához. Nagy segítség lesz, mind a Belügyminisztérium Központi Levéltárában, mind a többi levéltárbán lévő összes dolgozó számára, ha kicserélhetik tapasztalataikat hogy ezek alapján gyorsan fel lehessen tárni a mun« kásosztály harcaira, a Csehszlovák Kommunista Párt keletkezésére és növekedésére, a munkásvezérek meg az egyszerű emberek tömegei önfeláldozó munkájára vonatkozó dokumentumokat, hogy a források mindezen gazdagsága azzá váljék, amivé lennie kell: - egész dolgozó népűnk igazi tulajdonává. (Fordította : Kiss Nándor) Komoróczy György: EGY LENGYEL LEVÉLTÁRI LELTÁR* A Komisja. Policji a cárizmus állami rendőri főhatósága volt. 1791-ben szervezték, egy. ideig a litván és lengyel népek fölötti joghatósággal közös hivatalszervezetben, 1793-ban pedig Lengyelországra nézve felállították a Pol. Koronna-t, Litvániára nézve pedig önállóan a «Litván Nagyhercegség Rendőri FőbiztosságátK A Pol. Koronna kifejezés a régi lengyel királyság törzSterületére utal. A hivatal hatásköre egészen széleskörű volt. A közbiztonság hálózatának irányításán kivül ellátta az egészségügyi, a kereskedelmi, az ipari, a cenzúra, a közalapítványok ügykörének központi feladatait, tehát lényegében csaknem azokat a jogokat gyakorolta, melyeket nálunk a m.kir. xJankowska, Jadwiga : Akta Komisji Policji Obojga Narodów i Komisji Policji Koronnej: (1791-1794) Archiwa Polskié, Inwentarze N 1.1949. >Varszawa. Archiwum Glówne Aid Dawnych, Toiíi. I, zeszty 1. A litván és lengyel nemzet rendőrbizottságának, valamint a *Policja Koronna* iratai). Kiadta a Régi : Iratok Főlevéltára anyagából a Lengyel Levéltárak Leltári sorozat 1. számaként a Lengyel Levéltárak Főigazgatósága. 39. oldal. 312