Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Horváth Ferenc: A levéltári kutatószolgálat problémái / 284–292. o.

Jatomtörténet tárgykörei esetében az egyes osztályok küjön tematikájából kellené kiindulni iáég akkor is. ha tudjuk, hogy a valóságban ezek egymással szorosan összefüggőek voltak és kölcsönösen hatottak egymásra, sőt harcban voltak egymással. A többi témakörnél ezzel szemben te' hetne egységes kiindulópontot találni (kultúrtörténet, technika stb.) Anélkül, hogy most a részletkérdésekbe merülnék, azt szeretném hangsúlyozni, hogy minél kevesebb, ha nem is túlságosan részletes és minél pontosabban körülhatárolt témakörre lenne szükség. Minél kevesebb á témakör, annál pontosabb lehet a munka. Több témakörrel való foglalkozás esetén a feldolgozó munkája pontatlanná válna és elaprózódnék. Levéltárunkban jelenleg egy viszonylag megfelelő témakörjegyzék összeállításán dolgozunk, mely megyei és városi viszonylatra megfelelő lenne, országos hatóságok iratanyagának témaköréhez azonban már csak leglelJebb bizonyos részeiben alkalmazható. Ami most már a módszert illeti, mindenképpen a 3. és 4. pontokhoz hasonló megoldást Javasolok választani. Csak egyre szeretném még felhívni a figyelmet: Ha ugyanabban az állami levéltárban három, esetleg négy levéltár íeudáliskori anyagának hasonló jellegű és ugyanazon időből származó iratainak feldolgozására is sor kerül (pl. nálunk: Vas megye, Kőszeg, Szombathely) helyes lenne, ha ugyanabból a korból való ugyanolyan témakörű iratok a kartonon egymás mellé kerülhetnének tekintet nélkül a levéltárak külön voltára. így egyszerre lehetne megkapni a megye. Szombathely és Kőszeg hasonló tárgyú iratálnak jelzetét, vagy esetleg még bővebb adatait is. Abban tehát egyetértek, hogy a feldolgozásra általában a karton-rendszer lenne a legmegfelelőbb, vagy ha nem karton, akkor olyasféle ivek, mint a selejtezési jegyzéklapok voltak. Ami pedig azt illeti, hogy szerepeUen-e azon más adaj, mint a jelzet, az a véleményem, hogy személy- és helynevek igen fontosak lennének. Nem valami rövidített tárgykivonatra gondolok, hanem az ügy érdemi személyének és az esemény vagy tárgy helyének megjelölésére. Utóbbi természetesen főleg a megyei szervek anyagában lenne lényeges. B kettő ugyanis, esetleg későbbi feldolgozási szempontoknak képezhetné alapját, s kár lenne kihagyni, mert hiszen az évszám adat, ami egyébként igen fontos, mindenképpen benne kell, hogy legyen a feljegyzésben. A feljegyzés mindezek következtében gyakorlatilag ilyenformán nézne ki: stb. Természetesen még sok vitának kell majd arról folyni, hogy technikailag, hogy is letetne ezt a legegyszerűbben megoldani; segédletek, vagy maguk az iratok alapján történjen-e a feltárás stb. ügy gondolom magam részéről, hogy inkább az iratok alapján történő feltárásnak van értelme. b) Van azonban még egy probléma, mely nem jelentéktelen, s amelynek véleményem szerint az előbbi munkát helyes lenne megelőznie. Ez pedig nem más, mint a tervezett leirójegyzékek tematikai mutatózása. A jegyzékek kisebb egységeiről (csomó, kötet) főleg gyűjteményes jellegű 294