Levéltári Híradó, 5. (1955)
Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Soós Imre: A Heves megyei feudáliskori összeírások lajstromozása / 246–271. o.
A további vita folyamán nagy figyelmet fordítottak az olyan falvak gazdasági és társadalmi életében észlelhető jelenségek területi elhatárolására és sajátosságaira, melyek jóllehet lengyelország felosztása után azonos ánnektáit területen feküdtek, pl. a poroszon, -~ q terület azonban magában foglalta Nagylengyelországot. Pomerániát és Sziléziát, $zt a körülményt beszédesen ábrázolják a Generális Qomissio iratai, amelyek jelenleg 3 levéltár tematikai leltározásának alkotják tárgyát: Bydgoszcz-báji .^oznan'-ban és Wroeiaw-baq. A fent^mlitéü levéltáraknak a munkálatokba eddig bevont anyaga számos példában mulatta' ki azokat a messzemenő különbségeket, amelyek azonos hatáskörű hivatalok egyazon tipusu aktaanyagában a fentemiitett jelenségekre vonatkozóan megmutatkoznak. Megállapítható különbségek mutatkoztak mjag a terület gazdasági jellegéből kifolyólag, így pl. másképpen alakultak a gazdasági viszonyok Nagyiéngyejtország és fon^ránia. tipikusan mezőgazdasági északi területein és megint másképpen á sziléziai körzet állattenyésztő és ipart fiző vidékein. Az ezen problémákról folytatott* vitákban két eltérő álláspont rajzolódott ki, melyek következtében napirendre korült a leltározási munkálatok során felhasználandó módszer problémája j.s. A nézetek különbözősége ebben a vonatkozásban egyébként már a tematikai leltározás megkezdése óta megvolt, és az egyik oldalon ahhoz a kívánalomhoz vezetett, illetve vezet, hogy a levéltári kartotéklapon fej kell tüntetni minden egyes tájékoztatást nyújtó adatot, amely az illető iramban foglaltatik, míg a másik oldalon az a nézet alakult ki, hogy a leltározás szerepét egyedül a tipikusnak minősített kérdések megjelölésére kell korlátozni. Efelé, a második álláspont fejé hajlott a levéltári szolgálat is. A levéltári szolgálat ugyanis tekintette,! saját munkakörére,, amely mindenekelőtt a levéltári fondnak a tudományos kutatások számára való előkészítéséből áll, a leltározás folyamán nem szentelhet sok időt a forrásanyag aprólékos elemzésére. Figyelembevevő a feudális gazdálkodásnak a kapitalista rendszer irányába való fejlődését kisérő gazdasági-társadalmi és strukturális változásokat a felszólalók sorra hangsúlyozták annak szükségességét hogy a tematikai leltározásnál á nagymajorsági és a jobbágygazdálkodásra vonatkozó vizsgálódásokat szorosan egybe kell kapcsolni. N Ez a kérdés különös fontossággal bir, minthogy jelenleg a levéltárak egyresze már a birtoklevéltárak iratanyagának leltározási munkájával foglalkozik, ahol ennek a problémának mélyés sokoldalú vonatkozásai vannak. Meg kell még itt jegyezni, hogy a sajátos tematikánál;: a levéltári források ezen területén jelentkező bősége a konferencián arra a határozatra vezetett, hogy a tematikai leltározást ezen a téren a szokásos leltározástól függetlenül kell végrehajtani, minthogy utóbbi nem terjedhet ki az egyes kötetekben rejlő és szétszórt egyes adatokra, A problémáról folytatott fentismertetett eszmecsere és a kifejezésre jutott kívánságok alapul fognak szolgálni a jelenlegi utasítások kiegészítéséhez. A tanácskozások munkájának számbavételénél kiemeltettek annak pozitív eredményei és külön is kihangsuiyoztatott annak szükségessége, hogy a te, ntis mertetett munkaterületen a levéltári dolgozók és a történészek között további kapcsolatokat kell fenntartani, Ezenkívül kifejezésre jutott az az óhaj, hogy ilyen kapcsolatokát az egyes levéltárak is tartsanak fenn a helyi történetkutató központokkal. S o ó s lm re: iJSSiJÖSS F MDÁL1SKQRI ÖSSZEÍRÁSUK LAJSTROMOZÁSA 4954. év második felében végrehajtottuk a Heves megyei feudáliskori összeírások lajstromozását. Ennek a munkálatnak elvégzéséré azért volt szükség, mert a helytörténeti tárgykörben kutatók részéről ezen iratgyüjteményünkkel szemben merült fel a legtöbb kutatási igény, viszont ahhoz megfelelő kutatási segédlet eddig még nem állott rendelkezésre. Ezen összeírások igen nagy történeti forrásértéke abban áll. hogy egy időpontban az azonos szempontú adatok tömegét tudják nyújtani egy-egy község, járás, sőt az egész megye területére vonatkozóan is. Azt pedig, hogy égy kérdéscsoportról egy adott időpontban az egész megyére kiterjedő teljes képet kapunk, á fejrovatok azonossága biztosítja. Minél tartalmasabbak a fejrovatok, annál gazdagabb a rubrikába irt adatanyag. Az összeírások lajstromozása során tehát azzal tudjulc a bennük rejlő forráéanya246 \
