Levéltári Híradó, 5. (1955)
Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Soós Imre: A Heves megyei feudáliskori összeírások lajstromozása / 246–271. o.
gót teljes mértékben felszínre hozni és a kutatónak megmutatni, ha közöljük az összeírások kérdőpontiaR, fejrovatait, kz ilyen célkitűzéssel induló lajstromozás 3iőit szükséges ne. k látszott az őázsztirási anyag bizonyos folcu átcáoportositása is. $zt az átrendezést a gyűjtemény kialakulásának körülményei is kívánatossá tették. A Heves megyei összeírások gyűjteménye, különálló levéltári iratcsoportként csak 4768 után kezdett kialakulni. Liszkay Miklós, Heves és Külső Szolnok törv. egyesült megyék első levéltárosa 1768-ban inditotta el á kettős megye egész levéltári anyagának első csoportosítását és lajstromozását Bzutta,! az 1768 előtt keletkezett valamennyi összeírást a 1 közigazgatási iratok* cimü nagy gyüjtera-ínybe sorolta be. B gyűjtemény rendszerezésének elve pedig a legszorosabb időrend volt. 1768 előtti összeírásaink tehát a többi közigazgatási iratokkal együtt időrendben .lajstromoztatták, ezúttal nyertek 4iarabról-darabra íKegestratum Anno ... Nro .•.! szövegű jelzetet, á?h 174íHg yezetett tárgymutatókbán pétiig fConscripüones* címszó alatt szoros időrendben és rövid r^geszta szövegek alakjában, darabonkénti felsorolást, (1750--1768. között tárgymutató nem készült, s igy az iratokat á*z összeírások után ezután is darábról-darabra kell átvizsgálni.) Az 1768 előtti összeírások egy részét a portális adó fizetésére kötelezett jobbágyok, másik részét a megyei házi pénztári taksát fizető kuríáüsta - §gytelke.s - kisnemesek és ezekkel egy tekintetbe jövő molnárok, ujtelepesek és egyéb taksások különböző szempontú vagyonösszeirásái (conscriptiones láé,ulta,tum) és adókivetései (conscrjptiones dicales) képezik. Csajc elvétve akadnak más tárgykörben keletkezett összeírások. Az 1768 előtti összeírásaink közös sajátossága, hogy azok végrehajtására legtöbbször a megye, adott utasítást, a conácriptorok kezébe adott megyei instructiók 4--Ő ,évenkint változnak, maguk az összeírások pedig kéziratod füzetek, méretük azonos a közigazgatási levelezésben használt papírlapok méretével, egy füzet egy-egy járásra tépjed ki. Az 171.5-20. évi regnicolaris conscriptio annyiban képez kivételt, amennyiben ezt nem me* gyei hanem országos rendelkezés szerint kellett végrehajtani. Mária Terézia úrbérrendezésének befejezése, az 1771-72- év fontos határkő nemcsak a magyar adótörténetben, hanem a megyei adóosszeirások szerkezeti felépítésében, sőt az adóöszszeirásokat kezelő megyei pénztár - perceptori hivatal - történetében is. Élttől kezdve az adóösszeírások fejrovatait nem a megye állapitje meg 4--5-10 évre érvényes instrudiókkal, hanem a helytartótanács ad ki az egész országra érvényes uj adóösszeúrási utasítást, mely szerint az adóalap ezután az úrbérrendezéssel egységesített jobbágytelek. A helytartótanács most az egész országra érvényes és egységes ösézeiráéi fűzeteket állíttat elő nyomdai utón, ezek a nyomtatott íejrovatokkal rendelkező füzetek már néra egy egész járást ölelnek fel, hanem minden község kap évenkint egy-egy különálló füzetét, áz adöösszeirást végző megyei eons^riptornekv- szolgabirónák és esküdtjének -- csak az a dolga, hogy az üresen hagyott rubrikákba beírja a jobbágyok nevét, a poxlális adó alá eső személyek, házak, földek, állatállomány, egyéb jövedelem s a kivetett dica mennyiségi adatait. Bzek a dicalis conscriptiók rendszerint több példányban készültek: egy példányt kapott a megyei perceptori hivatal, egyet a község stb. A levéltárban levő és most lajstromozott sorozat a perceptoratus - megyei pénztár - példánya. A pénztár a saját példányát évekig magánál őrizte - amíg t. i. az adóhátralékok ügye végleges elintézést nyert, - s amikor irátállványai megteltek, időnkint egyszerre több évfolyamot adott át a levéltárnak. A levéltár ezeket a vastág folío-alaku füzeteket nagy terjedelmük miatt nem volt képes a közigazgatási iratok fraktur csomóiba beszorítani, ezért dicalis conscriptiók címmel külön levéltári iratcsoporíol alakított ki belőlük, s évek szerint, az adóközségi számok sorrendjében, lajstromozás nélkül gyűjtötte azokat. A dicalis conscriptiókhoz hasonló nagyméretű összeírások később is mind nagyobb számban és tömegben jöttek létre : ilyenek 1792--18l3-ig a hadisegély - subsidium <~, nemesi insurgensek x • A LOK az-év elején tervbevette az állami levéltárak feudáliskori öjssjseirásanyagának feltárását. Az ezzel kapcsolatos problémák levéltáranként változó sokfélesége következtében a munkautasitások kiadása erősen elhúzódik. Soós Imre a feltárt anyag történelmi vonatkozásain tulmenőleg módszer szempontjából is igen tanulságos munkálatát éppen .azért közöljük, hogy az áüami Jevéltárákdolgozóinak már előzetesen is alkalmuk legyen megközelítőleg felmérni az e. feladattál majdan járó problémákat, s anyagukban előre tájékozódhassanak a megoldás lehetőségeit illetőleg. (Szerk.) 247