Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 1–2. szám - Varga Endre: Csehszlovákia levéltárügye / 3–38. o.

'A minisztériumoknak itt szintén központi és osztály-irattáraik vannak. Az iratok rendszerint 2 évig maradnak az osztályirattárakban, azután kerülnek át a központi irattárba* Egyes minisztériumokban és más hivatalokban referensi irattárak is vannak (referensi iktatással). - A beíügyraitysztérium a maga szervei részére általános irattári ügyviteli szabályzatot is adott ki, ez azonban ma is^ár elavult. Hogy a többi minisztériuűnak vannak-e irattári ügyviteli szabályzatai, s milyenek, erről közelebbi információkat nem kaphattam. *Tük» (titkos ügykezelésű) irattár itt is csak egy van hivatalonként (a minisztériumoknak szintén csak egy-egy «tük» irattáruk vari); A belügyminisztérium elvileg nemcsak az alá tartozó hatóságoknak, hanem minden minisztériumnak és alárendelt szerveiknek, tehát az egész államapparátusnak iratkezelését ellenőrizheti: elsősorban a tük-kezelést, de adott esetben a rendes iratkezelést is. Ez azonban nem maguknak az irattári rendszereknek az ellenőrzését jelenti (ebbe a belügyminisztérium a többi minisztériumra vonatkozólag nem avatkozik bele') s nem a levéltári igazgatóság vagy az állami levéltárak útján történik, illetőleg történhetik, hanem a belügyminisztérium más szervei útján, melyekről csak ann^i említhető még*, hogy az irattárak ellenőrzése a levéltárak ellenőrzésével kapcsolatos vonal, Az igazgatóság s a levéltárak jelenleg a belügyminisztérium s az alá tartozó szervek iratképzö tevékenységébe sem szólnak bele. Az irattárak felett levéltári felügyelet nincs, csak egy ponton, a se* lojtezésen keresztül érvényesül levéltári befolyás az irattárakra (a selejtezést lásd külön fejezetben). A selejtezéssel kapcsolatban a levéltárosok a még kint lévő anyagot is bizonyos fokig evidenciában tartják (az évről-évre beszállításra kerülő anyag mennyiségéről stb. tájékozódhatnak^ s az irattári személyzettel érintkezésbe kerülve, munkájukba belenézhetnek. Dé pl az irattárosok levéltári részről, tanfolyamon vagy m^s formában történő oktatása még itt sem kerüli soWá* Az emiitett evidencia csak alkalmi és általános tájékozódást jelent az anyagról. Az államigazgatás és népgazdaság szervezeti adatainak rendszeres nyilvántartásával - sem a status praesens felvételével, sem a szervezeti változások kurrens nyilvántartásával - sem az igazgatóság, sem az állami levéltárak nem foglalkoznak, a hivatalos lapokat ily szempontból nem tanulmányozzák, ilyen kutatásokat a ráultra nézve sem végeznek. A begyűjtéssel kapcsolatban azonban az egyes kerületek állami levéltárainak tájékozva kell lenniök azokról a szervekről, melyeknek az anyaga az ő begyűjtési körükhöz tartozik. (Cintár, konpassz stb. ma Csehszlovákiában sincs.) VUI. Selejtezés A selejtezés ügyének új, országos rendezése az 1953. február 3-án kelt ria,tóiszie4»tajiácsl rendelettel indult meg, mely minden minisztériumnak és más központi hatóságnak Kötelességévé tette, hogy a maguk s az alájuk tartozó hatóságok iratanyagának - éspedig Szlovákiában 4944. augusztus 29. után. Csehországban . 4945. május 4, után képződött anyagának - selejtezési szabályzatát 3 hónapon belül dolgozzák ki. E dátumok utáni anyag csak a kiadandó szabályzatok szerint selejtezhető, -r A kormányrendelet alapján a selejtezési szabályzatok valóban tárcánként elkészültek s a levéltári bizottság selejtezési albizottságának felülvizsgálata után azokat a minisztériumok a maguk hatáskörére nézve rendeletekben kiadták. A selejtezési szabályzatok, melyek csak a hivatal ügyviteli érdekeinek figyelembevételével készültek: ügykörjegyzékek. Közülük a belügyminisztérium által a maga s a tanácsok részére kiadott szabályzatot volt módom tanulmányozni, információm szerint a többi minisztérium selejtezési szabályzata minden tekintetben ehhez hasonló. * A szabályzatban felsorolt ügykörök, helyesebben címszavak mellett *A». *S» és «V» betűk láthatók. Az *A* betű azt jelenti, hogy az illető címszó iratai selejtezetlenül átadandók a levéltápnak, az «S», hogy az iratok a hivatal szempontjából válogatás nélkül kiselejtezhetők s a «Y», hogy az iratok a selejtezésnél egyenként átnézendők.Ezenkívül minden címszó mellett az is fel van tüntetve, hogy az illető tárgyra vonatkozó iratok mennyi idő után kerülnek selejtezés alá. Ez az idő az *A* és «V» kategóriánál 3^5HL0~20~30^50^75 év, az *S> kategóriánál 3-40 év. Meglepő itt, éppen az egészében kiselejtezhető anyagnál, a rendkívül rövid, sok esetben csak 3 évi őrzési idő, viszont ugyancsak meglepő a másik két kategóriánál az iratok igen hosszú ideig, gyakran 50 vagy 75 évig terjedő visszatartása az irattárakban. Feltűnő továbbá, hogy bár a «V* betű igen sok címszó mellett szerepel, a szabályzat arra nézve, hogy az 22