Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Nazin I. Sz.: A Moszkvai Állami Történeti Levéltári Intézet munkáinak V. kötete / 219–224. o.

Szovjetköztársaság Közponü Levéltári Igazgátósága 4928-492(2. évi kiadványairól. Ez a táblázat azt állítja, hogy 4928-ban és 4929-ben az Ürhivnoje Gyelo* cimü folyóiratnak 20 füzete Jelent meg. Miután ez éppen nem felel nieg a valóságnak, megbizonyosodás végett az eredetihez fordultunk, ahonnan ezt az adatot merítette. Kiderült, hogy nem az «Arh,ivnoJe Gyelo (Levéltárügy) f-ről van szó, hanem a {levéltári technikai irodalomról*, ennek fogalmába pedig a folyóiraton kivül beletartoztak az utasítások (instrukciók), szabályzatok, népszerű brosúrák á levéltári kérdésekről, stb. Összefoglalóan ismétlem, a cikk hasznos, és érdeklődéssel fogják olvasni a Szovjetunió levéltári szerveinek és állami levéltárainak dolgozói. N. V. Brzsosztovszkií *A kormányzósági levéltári bizottságok munkája a történeti levéltárak létrehozása érdekében* c. cikke a forrásokból merített gazdag tényanyagon épül fel. Szomorú képet fest a íorradaloroelőtti Oroszország Uevéltár-épitéséröln Ez a kép a háttérben még szembetűnőbbé leszi a Szovjetunió levéltárOgyi építésének eredményeit, amelyek a ílevéltárügy szovjet központosítása alapján sikeresen bontakoztak ki. A cári kormányzat elvi ellensége volt a levéltárügy bármi néven nevezendő központosításának, legyen az bármilyen korlátozott is (Kalacspv és ^zamokvászov tervezetei), minthogy ez aszal fenyegetett, hogy sokkal hozzáférhetőbbé teszi a cárizmus osztálypoliükájának alapjait leleplező dokumentum okát. Az a kísérlet, hogy a kormányzósági tudományos levéltári bizottságok segítségével történeti levéltárakat hozzanak létre, azért, hogy a levéltárügy központosítására irányuló tervnek legalább egyes tételeit félmegoldásként megvalósítsák, -- nem járt észrevehető eredménnyel, - mutatja meggyőzően cikkében N.V. Brzsosztovszkií. Még ezeket az összetételüket és meggyőzödésüket tekintve monarchisía bizottságokat sem engedték be a kormánylevéltarakba. Csak arra kaptak jogot, hogy a kormányzósági hivatalok által megsemmisítésre kiselejtezett ügyiratokból megőrzésre, dokumentumokat válogassanak ki. A bizottságoknak nem álltak rendelkezésükre sem levéltárak befogadására alkalmas jói felépített helyiségek, sem eszközök a rendezésre. Egészen természetes hát, hogy ilyen körülmények közt a bizottságok által összegyűjtött < történeti levéltárak* terjedelmét nem egyszer így határozták meg- tsókt, vagy iá padlóra öntött papirhalmazt. ' A dokumentumok leltározása itt rendkívül lassan haladt, a kormányzósági levéltári bizottságok által összegyűjtött anyag jórésze csak holt teherként hevert. így például a tambovi kormányzósági tudományos bizottság 30 év alatt csak 5000 ügyiratot tudott leltározni, a többi rendezetlen maradt. Az csak természetes, hogy a dokumentumok feldolgozásában és leltározásában semmiféle egységes rendszer sem volt. A bizottságok jelentései, amelyeket a cikk szerzője széleskörűen felhasznált, múlatják, hogy milyen végtelen rendetlenség uralkodott ezen a téren. Miután a cikk szerzője rámutat a levéltári bizottságodnak a történeti levéltárak létrehozására irányuló munkája kilátáslalanságára, a kormányzósági levéltári tudományos bizottságok munkájának egyes alapvető oldalaival foglalkozik $ - t,h, hogy egyes esetekben jelentékeny mennyiségű értékes történeti forrásanyagot gyűjtöttek össze és megszervezték annak tanulmányozását és kiadását. Ezzel kapcsolatban alá kell húzni, amint ezt a szerző meg is teszi, a kormányzósági levéltári tudományos bizottságok tudományos kutatómunkájának osztályszempontok szerinti irányát. Cikkeinek, monográfiáiknak és publikációiknak többsége nyíltan a monarchikus rendet dicsőitetteBrzsosztovszkij cikke kétségkívül segít abban, hogy kijelöljük a kormányzósági levéltári tudományos bizottságok helyét az oroszországi levéltárügy történetében. V.I. Vjáíikov cikke : <Az orosz hadsereg 4842. évi első szmolenszki operációjára vonatkozó•*, dokumentumok a Központi Állami Hadtörténelmi Levéltárban (CGVIA)» az 4842. évi szmoljenszkf operációra vonatkozó és a CGVIA-ban őrzött legfontosabb dokumentumok számbavétele. A cikk az 4842. évi Honvédő Háború irodalmának kritikus elemzését adja, ezenkívül a régi dokumenlumkiádványok egész sor pontatlanságát és torzítását javítja ki. x CGA0R (Az Októberi Forradalom Központi Állami Levéltára) 5325. fond, 44. leltár, 406. sz. ügyirat. 224