Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Stebelsky Ádám: A lengyel levéltárak III. módszertani konferenciája / 213–218. o.

A kővetkező problémacsoportot az a három referátum képezte, amelyek á speciális dokumentációval foglalkoztak,. D, Wareska magiszternö (Régi Iratok Főlevéltárá. Varsó) ty kartográfiai gyűjtemények szerepe a Népi Lengyelország nemzetgazdaságában f című beszámolóját terjesztette elő. A referátum csak részben fedte a cimet. Kifejtette széleskörűen azokat a nehézségeket, amelyekkel kartográfiánk a levéltárakban küzd, felvázolta szükségleteit, előadta a munkálatok ezidőszerinti eredményeit és meggyőzően emelte ki annak okát, hogy miért fordult a történészek széléékör fl érdeklődése a kartográfiai anyag és speciálisan ennek a levéltárakban lévő gyűjteményei felé, Nagy figyelmet szentelt a kartográfiai katalógusok és kiadványok munkálataira. Az élénk vita megerősítette, a referens követeléseit. Az 0. Staróri (Uj Iratok Levéltára. Varsó) által készített referátum : |A kartográfiai anyag módszeres feldolgozásának és a technikai dokumentációnak kulcsproblémáján ráirányította a figyelmet árrá, hogy az ország gyoré iparosodásának eS á technikai haladásnak következtében a levéltárakban megváltoztak az un. kartográfiai anyagok fajtái. A technikai dokumentáció anyagai u, i. gyorsan nőnek. Az ebből adódó kényszerűség arra indít, h©gy el kell készíteni azoknak az utasításoknak a kiegészítését, amelyekel a levéltárak kartográfiai gyűjteményeik feldolgozására vonatkozóan bírnak. Hasonlóképpen szükség van utasításokra a tervezőirodák számára is az általuk létrehozott technikai dokumentációs anyag megőrzése, illetőleg kiselejtezésre való minősítése tekintetében. Igen érdekes és instruktiv volt J, £arnowicz mérnök (Krakkó) beszámolója. *A technikai rajz levéltári problémájáról* szólott. A referátumban ismertette : a technikai rajz történetét, á tervezés folyamatát, a rajz technikáját, a raJz további sorsát, valamint * némileg részletesebben -- a rajz-archívumot, és a rajzok tudományos értékét, fennek a beszámolónak a levéltárosok szempontjából nézve ismertető jellege volt és igen élénk érdeklődést váltott ki. A feudalizmus korszakának aktaanyagára és ennek elemzésére épitette fel A. $tebelski egyetemi tanár íAz összesítő leltár, (un. *sumariusz'f) mint tudományos nyilvántartási segédlet a levéltárban? Ci referátumát. A speciális nyilvántartás számos esetében mutálott rá a levéltári egységek tartalma kifejtésének szükségességére, amely előfeltétele annak, hogy azok a kutatás számára hozzáférhetőkké legyenek. Ismertette a lengyei levéltárakban és kancelláriákban fellelhető ily természetű segédletek különböző fajtáit a XVI. századtól. Részlétesebben foglalkozott az un, ísumariuszf, az összesítő leltár történetével és formájával, annak jelentőségével és rendeltetésével. Az azt követő vita, bizonyos témák egyidejű mélyen részletekbe hatoló megtárgyalásávaL a referátumot az előa^ által figyelembe nem vett anyagra vonatkozó néhány megjegyzéssel egészítette ki. A legujabbkori történelem segédtudományainak a levéltártan szempontjából figyelembevety jelentőségérői R. Kaczmarek igazgató (-Lodz) értekezett. A referátumnak ismertető és áttekintést nyújtó jellege volt. A vita felhívta a figyelmet arra, hogy a szoros értelemben vett segédtudományokat meg kell különböztetni a szélesebbkörü és önálló problematikájú tudományoktói, amelyekből a levéltáros munkája folyamán hasznot huz. A vélemények igen élénk kicserélésére vezetett két referátum, amely a levéltárak tudományos feladataival és a kiadói munkálatok terén való részvételükkel foglalkozott. A vitához bevezetésül * A levéltárak feladatai a történeti kutatások jelenlegi szakaszában* cimö beszámoló szolgált, amelyet a konferencia második napján X. Manteuffel egyetemi tanár, a Levéltári Tanács elnöke és a Lengyel Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója terjesztett elő. Ezek a feladatok abból a segítő szerepből adódnak, amelyet a levéltárak a történettudomány feladatainak megoldásában

1 töltenek be. E.z elsősorban saját irat-fondjaik hozzáférhetővé tételéből és - amennyiben saját anyaguk nem maradt volna fenn, - ugy az azt helyettesítő, kéziratos és nyomtatott forrásanyagra való rámutatásból áll. További feladatuk, amely a fontos aktuális problematikát felölelő tárgyi katalógusok (tematikai leltárak) elkészítésének formájában nyilvánul meg- sürgős közbenjáró tevékenység. Kutatómunka a levéltárak feladata, hogyha az levéltári fondok megismerésére irányul. Ilytermészetü feladatuk a közigazgatásra és a kancelláriai gyakorlatra vonatkozó tanulmányok végzése, valamint anyag gyűjtése a történettudományt segitő területeken, mint aminő a metrológia és a speciális lexikográfia, stb. Idevágó feladatuk ugyancsak résztvenni a történeti források kiadására irányuló munkálatokban. A levéltárnok minden munkájában tanácsadója és útmutatója a történésznek. A történésznek .saját részéről kötelessége átmenni a levéltárban a gyakorlaton, hogy ' *. ' 2i7