Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Borsa Iván: A levéltári anyag hozzáférhetővé tételének néhány aktuális kérdése / 199–210. o.

Minthogy £2-4848/484 minisztérium leltára által alkalmazott módszert nem lehetett minden tekintetben alapul venni, az ismerte^ leltározási munka 3ulyponUá teljes mértékben az ism^rt^tő részre tolódott át, Leltárszerü adataiban viszont az igy kialakult ismertető lettár-Upu$ semmivel sem mond többet mint az alapleltár, ezért indokoltnak látszik, hogy á Jelenleg folyamatban lévő ismertető leltározásjJLmunkát Jellegének megfelelően ismertetési munkának tekintsük* A súlypont ilyen irányú eltolódását mutatja a munka szabályozása érdekében 4952 áprilisában közreadott útmutató is, %z az útmutató igy határozza meg az ismertető leltárt: <Az ismertető leltár (levéltári útmutató) elsősorban külső használatra, a kutatók tájékoztatására szolgál. Az iratanyagot nemcsak számbaveszi, hanem ismerteti is: hangsúlya nem a leltárszerO ada

tokon, ha

tL-£JL^£&X? jsmertétésen van- Ennek érdekében, amennyire á tájékozódáshoz szükséges, megvilágítja a hivatal- és levéltár történeti összefüggéseket, megismertet az egyes sorozatok, gyűjtemények forrásértékével, irattári rendszerével, a bennük végezhető kutatás módjával. Útmutatást ad, amelynek segítségével a kutató az iratanyagban tájékozódnánk, elősegíti annak tudományos felhasználását* (Az aláhuzósok az eredetiben is igy találhatók.) Az ismertető leltár tehát a kutatónak az iratanyagban való tájékozódását ugy kívánja elősegíteni, hogy szemben a középfokú leltározásnak az előző fejezetben kifejtett szempontjaival nem a leltárszerü adatok fokozottabb kidolgozására törekszik, hanem az állag, ill. az állag tárgyának ismertetésével, hivatal- és levéltártőrténeti Összefüggések megvilágításával, az egyes állagok forrásértékének, irattári rendszerének ismertetésével, s a bennük végezhető kutatások módozatainak leírásával kivánjá, a kutatók számára az iratálíagot jobban hozzáférhetővé tenni. Félmerül a kérdés, hogy melyik tnótfszér a Jobb, az eredményesebb a kutató tájékoztatásának megkönnyítésére. Vj^Jon a leltári adatok fokozottabb kidolgozása, vagy összefoglaló ismertető adatok összeállítása segíti-e jobban az iratanyagban való tájékozódást? Ugy véljük: a konkrét adat feltalálásához általánosságban a leltárak segítik közelebb a kutatót, - vannak viszont esetek, amikor a fent vázolt módszerrel készített ismertetések viszik előbbre a kutatást. Ismertetések készítését elsősorban a feudáliskori országos,* központi szervek állagainak esetében tekintjük célravezetőbbnek, ezek közül is különösen azokban az esetekben, mikor' á szerv iratanyagé sorozati rendben kezeltetik. -- Ilyen állagok esetében ugyanis az ismertetés Jelentősen könnyítheti az érdeklődők kutatását, mert a feudalizmus idején, de főleg a szatmári béke utáni időben működött közigazgatási hatóságaink, igazságszolgáltatási szerveinek működése, hivataltörténete, stb. alig ismert. Ilyen esetben hasznosabb, ha a kutató mielőtt részletesebb munkához kezd, előbb tájékoztatást kap a szóbanforgó szerv működéséről, hivatal és levéltártörténetéről és. az állag forrásértékéről. Ilyen ismertetések azonban már nem olyan hézágpótlóak^a polgári kori központi szervek esetében,, minthogy ezek legfontosabb szervezeti és hivataltörténeti adatai könnyen hozzáférhető kezikönyvekben elérhetők, ^gyep polgári-kori központi szervek egyedi volta még indokolja ilyen jellegű ismertetés elkészítését, ha az iratanyag nincs tárgyilag tagolva, hanem sorozati rendben fekszik. Ez esetben ugyanis az ismertetés általános tájékoztatása irányt mutathat a kutatónak, a másképp csak nehezen megközelíthető iratanyagban váló eligazodáshoz* tárgyi tagolású irattár esetében azonban itt is mindjárt felmerül annak a kérdése, hogy ha az eredetileg ismertető leltározásnak nevezett munka során a hangsúlyt nem az ismertető, hanem á leltárszerü adatokra helyezzük, nem adunk-e jobb támaszt az érdeklődőknek. A hivatal- és levéltártörténeti összefüggések megvilágítása és a forrásérték megismertetése úgyszólván alig segíti a kutatást olyan irátáilagok esetében, ahol az iratot létrehozó szerv hivatali működése központi előírásokon alapult, területenként ismétlődik, s forrásértékük így több azonos tipusu szerv esetében sem változik, ilyen állagok esetében az ismertetés nem tud semmi egyedit mondani, hanem legfeljebb árrá szorítkozhatok, hogy egy általánosan meghatározott tipus néhány - legtöbbszőr lényegtelen -- felfedezhető helyi sajátosságait ismertesse- Ilyennek tekinthető megyei és városi levéltáraink állagainak többsége. Hatalmas alispáni sorozataink, nagyszámú Járási és községi állagaink nem lesznek á kutatás számára használhatóbbak, ha mindegyik esetében külön-külön elmondjuk a megye, a Járás, a község működését döntően befolyásoló jogszabályokat s ezek áltaj egyöntetűen biztosított hatáskörből folyó forrásértékre vonatkozó - szükségszerűen sablonos megállapításokat. ' . , 206