Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Borsa Iván: A levéltári anyag hozzáférhetővé tételének néhány aktuális kérdése / 199–210. o.

Összefoglalóan megállapíthatjuk tehát, hogy a raktározási egységekre épülő leltározási mód az iratállomány eddiginél részletesebb mennyiségi számbavételének igényejt minden állag esettében kielégíti, dokumentációs igényefost azonban csak a tárgyilag tagolt állagok esetében (a sorozatilag kezelt állagoknál dsak elenyészően kis mértékben) tud kielégíteni. É téren feladatunkat a jövőre nézve abban láthatjuk, hogy a& iratállomány számbavétele érxx > dekében ezt a középfokú leltározást végre kell hajtani, mely által egyszersmind állagaink egyrészénél dokumentációs igényeket is ki fogunk tudni elégíteni. (Felmerült, hogy a jövőben végrehajtandó rendezések után előbb készüljön el az állagokról az imént ismertetett középfokú leltár és csak azután - mintegy annak a leltárnak a kivonataként az összefoglaló adatokat tartalmazó alapleltár, Ugy véljük, hogy a jövőre nézve a két leltározási módnak egymáshoz közvetlenül csatlakoznia kell, viszont a már alapleltározott állagok esetében pótlólag kell gondoskodnunk középfokú leltározás elvégzéséről,) Az egyes iratok számbavétele az iratállomány legpontosabb rögzítése érdekében, mint már fentebb említettem, a távolabbi jövő feladata kell, hogy legyen. Természetesen szükség felmerülése esetén (mint a kéziratos térképek esetében) a középfokú leltározás általános befejezése előtt is sor kerülhet egyes speciális iralíajták, állagok darabonként történő számbavételére. Ez azonban csak különlegesen fontos, értékes iratok esetében indokolt, s leltározásukra alkalmanként kell munkamódszereket kidolgozni. Ez természetesen nemcsak a mennyiségi számbavételre, hanem a doku* mentációs célú számbavételre is vonatkozik. iii. Ismertetés A múltban - az első' világháború előtt a Századokban, majd az 1923 után a Levéltári Közleményekben - több levéltárról, illetőleg a levéltárak feudáliskori anyagáról ismertetések jelentek meg^ Ezek az ismertetések az ismertetők elgondolása szerinti módszerrel törekedtek megvilágítani egyes levéltárák, ill. levéltárrészek összetételét. Ezek az ismertetések lényegében azt a célt igyekeztek elérni, hog^ a szóbanforgó levéltárról, vagy levéltárrészről szélesebb kör számára tájékoztatást adjanak, s lényegében azt a nagy ürt igyekeztek pótolni, amit a levéltárak teljes leitározatla,nsága okozott. Az alapleltárak elkészülte az ismertetéseknek ezt az elsődleges indokoltságát megszüntette. Az alapleltár még kéziratos formában is sokszor több segítséget ad az érdeklődőknek, mint az eddig megjelent levéltárismertetések. Kétségtelen* azonban az is, hogy az alapleltár nem §légit ki minden igényt, de ez soha sem is^olt feladata. Már az alapleltározás szervezői is számoltak azzal, hogy az alapleltár elkészülte Naftán - melyet ugyanis kezdetben egyedül belső levéltári használatra készült segédletnek tekintettek - az érdeklődők szélesebb köre számára is szükség van valamilyeníéle részletesebb leltárra. A belső használatra készült alapleltáron tul tehát ^ismertető leltárat? kívántak a külső kutatók számára készíteni, Az ismertető leltározó munkának az Országos Levéltárban történt ,megindiíása előtt nyomtatásban napvilágot látott Ember Győző tollából az 4848/49-i minisztérium levéltárának ismertető leltára,. E munka részletes ismertetést nyújt az 4848/49-i minisztériumokról, iratanyaguk keletkezéséről jelenlegi rendjéről, s csomóról-csomóra, kötetről-kötetre haladva részletes leltárszerü adatokat is közöl. Ezzel a módszerrel a leltározó mind a belső levéltári munkák, mind pedig a kutatók legszélesebb rétegének számára a szóbaníorgó iratanyagról részletes leltárt, azonkívül az iratot létrehozó szervről s magáról az iratanyagról is kimerítő ismertetést --tehát ismertető leltárt ~ adott; Ez a részletekbe menő és nagyterjedelmet igénylő módszer azonban nem követhető valamennyi levéltár minden állagának esetében, s igy az Országos Levéltárban megindított, s jelenleg is folyamatban lévő ismertető leltározási munkák más alapokon nyugszanak. Ezzel kapcsolatban kelt a jelenleg megvitatás alatt álló, az iratanyag raktári egységenkénti számbavételét célzó <Útmutató leirójegyzék készítésére* c. tervezet. Takáts Endre és Horváth Ferenc elvtársak jelen számunkban közölt cikkei ehhez az elgondoláshoz fűzik egyes nézeteiket. (Szerk.) 205