Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 1–2. szám - Meisner, Heinrich Otto–Sárközi Zoltán: Az új gazdasági irattan / 169–171. o.

Meisn^r, Heinrich Ottó AZ ÜJ GAZDASÁGIjBATTAW Urchivmitteííűnfiíen Jg. 4954.""5>7 4- pp. 72-7$.) Miután a Német Demokratikus Köztársaságban a népgazdaság levéltárainak felállítását államigazgatási úton elrendelték, sürgős kívánalomnak bizonyult az új gyakorlati munka elvi megalapozását is megteremteni. Érich Neuss meglepően rövid idö alatt elvégezte ezt. így az az örvendetes helyzet adódik, hogy az általános irattan mellett. - hogy ezt a kifejezést az állami levéltári anyag területére használjuk - az -1945-ig tartó kapitalista időkre vonatkozólag most már egy kifejezetten gazdasági irattannal is rendelkezünk. Mi ennek a tárgya? A gazdasági iratanyag nem azonos a gazdasági jellegű levéltári anyaggal, Ez utóbbihoz tartoznak ugyanis az állam gazdasági tárgyú iratai is. Ezek úgy keletkeztek, hogy az állam igazgatási vágy szabályozó jelleggel ilyen természetű dolgokba is beavatkozik, mint ahogy háborús időkben önálló gazdálkodást folytat, vagy együttműködik - az úgynevezett irányítási elvnek megfelelően (23) egy bányavállalkozás üzemének és költségvetésének felső vezetésével az igazgatón és a bányahivatal testületén keresztül. A gazdaság területén megnyilvánuló áüami tevékenység mindezen formáit témasz érint kikapcsolva, maradnak tehát á (magán) gazdaság {tulajdonképpeni* (22) iratát amelyek ismét szűkebb értelemben tbelső keletkezésűt (autochton) (17) iratanyagra és Uágabb értelemben? (24) e nem állami, vagy legalább is csak félig állami «gazdaságigazgatás* (például konszern igazgatás, szindikátus (kartell) vezetés gazdasági-egyesülés szakcsoportigazgatás, kamarák, testülelek stb.) irataira tagolhatok. (46, 24) Neuss még mint <különleges igazgatási szerveket a gazdasági életben* (46) megkülönböztet olyan iintézményeket melyek a termelésben közvetlenül nem vesznek részt és magukat önállósítva hatósághoz hasonló képződményekké fejlődtek*. Ilyenek a nagy bányavállalatok központi csoportigazgatási hivatalai, vagy pedig egyéb ingatlankezelési igazgatási szervek, melyek a tulajdonképpeni gazdasági üzemet a legkülönfélébb hivatalokkal való, többnyire formális iratváltástól tehermentesítik. A forrásoknak ezt a körülhatárolását az első fejezetben (Általánosságok) még egy fejtegetés követi a források lelőhelyeiről, azaz a levéltárakról, irattárakról és az irodalomról, A. gazdasági iratanyag formáinak a már vázolt körön belüli részletes tárgyalásánál szerző módszertanilag és fogalmilag az állami oklevéltanról és irattanról szélé adalékaimra támaszkodhatott : (8). A rendszerező, genetikus és elemző irattan hármassága (a második és harmadik fejezet áthelyezésével némelykor más anyagcsoportosítással alapul szolgái az ő müvéhez is.) De már az osztályozásnál sajátos és új utat kelleit találni vagy törni, A rángviszony, a hivatali iratanyag évszázadokon keresztül legfontosabb általános belső ismertetőjele, a gazdasági anyagban nem Játszik döntő szerepet; itt, a természetesen szintén meglévő hatalmi különbség ellenére is, hiányzik az az egyeduralmi rend, amely szerint az államigazgatási szervezet piramisa felépül és szábályozódik. Igazgatás és gazdálkodás sokrétű keresztezésük ellenére is (állami könyvvitel kalkuláció) eltérő Jellegű fogalmak. Az első hatalmi jelleggel intézményesen és ezen keresztül horizontálisan szervez, a második túlnyomóan szövetkezeti - testületi jelleggel egyenrangú tényezők széles mellérendeltségével Az ^Ügyt fogalom példája az egyik és a másik esetén különösen érthetővé teszi ezt. Vagy hasonlítsuk össze egy kereskedelmi jogú társaság szerződés alapján történő alapításának előzményeit, e,gy hivatalnak a kabinet-rendelet szerinti létrejöttével. Innen van a magánjogi kapcsolatok és formák kuszált sokrétűsége, amelyekkel a kapitalista gazdaság dolgozik, szemben az államigazgatási apparátus viszonylag egyszerű felépítésével és világos elrendezettségé vei, U gazdasági életben « mondja az öl. lapon - gazdasági ágazat üzleti cél Jogi forma az üzem nagysága, székhely, vetélytárs, a tőke nagysága, a szövetkezés foka, a kombináció olyan bőségét teszi lehetővé, sőt kényszeríti ki, hogy lehetetlennek tűnik az iratanyagban egy önmagában összefüggő és kategóriák szerint zárt rendszert felállítani,t E helyett Neuss a következő nyolcas csoportosiErich Neuss: Gazdasági irattan. Első rész : Kapitalista gazdaság. A belügyminisztériumi államtitkárságon lévő Állami Levéltári-Igazgatóság kiadásában. Az állami Levéltári Igazgatóság 4. számú . kiadványa. Berlin: Rütten és Loening $9£4, év 367. lap. A zárójelben lévő számok grlch Neuss ismerteiéit könyv'ében a szóbanforgó téma előfordulásának eredeti lapszámát jelzik. . 469