Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Párdányi Miklós: Az abszolutizmuskori jogszolgáltatási szervezetről / 77–83. o.
- 78 után azonban. $1« a váltóiéi törvény szék ismét 'folytatni próbálta működését 0 A különböző kerület 1 9 medrei, városi törvényszékek stbo működésének alakulását a hadiesemények s a bíróságok tagjainak állásfoglalása határolta m@g 0 Akadt olyan megye» amelyben a régihez ragaszkodó maradi elemek Világos utas sem tudták kellően értékelni a helyzetet s annak teljes' félreismerésével a .•' 48 előtti helyzet visszatérését remélték© Néhány hétig mindenesetre az'le- ' Betett a látszat 9 hogy a régi birósági szervezet fog ujből életre kelnio A megszállók azonban nem a régi f , de magyar állapotokat akarták viszgzahozni 9 hanem a központosított birodalom érdekébsá a kifejlődőben lévő polgári társadalom igényei szerinti uj, de idegen^ osztrák rendszer* kívánták meghonosítani a jogszolgáltatás terén iso Már 1849 -november 10-én ''.közzétette Haynaug a megszálló ősapátok teljhatalmú főparancsnokai) az 1849 november 3~án kelt osztrák császári elhatározást Magyarország igazságügyének teljes átszervezésérőlo 'Az osztrák igazságügyi rendszer bevezetése terén mindenesetre legegyszerűbb volt a legfelsőbb birói hatóság .kézbevétele 0 A császári rendelkezés ezt, egyszerűen a Bécsben már működő és az osztrák császárság egégi területére illetékes Oberster (rerichtshofnak juttattac A hazánk területén létesítendő "császári-királyi" osztrák hatóságok életbeléptetése azonban már nagyobb feladatot rótt az idegen hatalomra« úgyhogy körülbelül egy esztendeig tartott el f amig az uj osztrák birósági hálózat országszerte kibonts-* kokott a ás addigi biréságek helyére lépett* A szervezést az öt kerületbe osztott ország egyes kerületeibe küldött igazságügyminiszteri biztosok párhuzamosan végezték* Megjegyzendő 9 hogy Erdélyt és Horvátországot az osztrák birodalomba beolvasztott 9 szűkebb értelemben vett Magyarországtól teljesen 14egen korona tartománynak tekintettéks, sőt nem sokkal a Hsynsu-^féle rendelet kiadása után 9 1849 nov 0 18—án g külön tartományként szervezték meg a Bánságot ég a Bácskát is "Szerb Vajdaság és Temesi Bánság" n,éwen. 0 A magyar "koronaország" öt kerületének székhelye Pestj, Pozsony 0 Sopron^ Kassa és Iagyvárad volté A kerületek közül a pesti és soproni csaknem teljes egészében, a többi cssak részben terült' el Magyarország mai határai között « legkisebb arányban a pzsonyí 9 amelyhez asak Hőgrád ég Pest mesének volt honti részei sartoztateo A Vajdasághoz g .gnelynek fővárosa Temesvár letto Magyarország mai területéből csak Bács-Kiskun megye déli réssé 9 a korábbi Bács-Bodrog megye tartózott e Az egyes kerületekre kiküldött igazságügyi miniszteri biztosok 1849 végén kezdték meg működésüket• Előbb a felsőbíróságokat^ főtörvényszékeket alakították meg kerületenkint« ezek már 1850 első hónapjaitól kezdve működtek e (A főtörvényszéket nem mindig a kerület székhelyén állították fel. a kassai kerületben Eperjesen működött az abszolutizmus egész ideje alatt p a nagyváradiban eleinte Debrecenben s csak 18$4-ben költözött át a kerület székhelyére)o Á főtörvényszékek felállitása után fokozatosan kiépültek az első folysmodásu "cs»kir*" bíróságok is« A Hsynau-féle rendelkezések azonban csak ideiglenes jellegűek voltak 0 Az ideiglenes szervezet felállitása után azonnal megkezdték a véglegesnek szánt birói szervezet előkészitéséto Itt már az ideiglenes szervezet raükö; •désének'tapasztalatait is fel lehetett használnia Ez az«uj P véglegesnek, szánt rendszer azután az 1854 év folyamán lépett életbe (kerületenként változó időpontokban* a pozsonyiban szeptember 28-án, a többi kerületben október 28-án) és tartott 1861 április 30-ig s amikor is az 1860 évi október 20-án kelt s Magyarország önállóságát belső ügyeiben visszaállító császári rendelkezés* az u«n 0 'Októberi diploma" következményeképpen a hazánkban működött idegen igazságügyi szervek működésüket megszüntették s irataikat a visszaállított megfelelő magyar alkotmányos hatóságoknak adták át© (Sokszor több hatóságnak,'mint pl» a Pesti Landesgerioht részben Pest városánakp