Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Párdányi Miklós: Az abszolutizmuskori jogszolgáltatási szervezetről / 77–83. o.

részben Pest vármegyének^ vagy az esztergomi járásbíróság részben Esztergom szabad kir

0 városnak^ részben Esztergom vármegyének stb

e

) Az abszolutizmuskori biróságok rendszerében e szeriát 2 határozottan elváló időszakot kell megkülönböztetnünk! az ideiglenes jellegű időszakot 1849~ tői 1854-ig s a végleges jellegűt, mely 1854~től 1661-ig terjedd A szervezet u^aa mindhárom időszakban lényegében azonos alapelveken nyugodott, a - főleg elnevezésbeli - eltérések ismerete nélkül azonban az e korbél maradt iratok provenienciájának megértése nehézségekbe ütközik, különösen azért aert 8 szervezetről áttekintést adó nyomtatott tiszti cimtár csak a végleges időszakból állván rendelkezésre (legkorábban 1856-ból), a hasonló, de mégsem azonos ideiglenes szervezetről csak nehezen nyerhető felvilágosítás•-• Az ideiglenes helyzetből a véglegesbe való átmenet egyes iratállagoknál elmosódik*, főbb helyen u«>i» a fennálló rendszer véglegesítése nem járt észrevehető változással, a birőság székhelye, elnöksége, személyzete azonos maradt, az iktatás folyamatában^ a tárolás módjában a végleges szervezet működése semmiben sem tért el az ideiglenestől, még csak meg sem szakitotta az iktatás vagy irattárolás folyamatát• Más helyeken viszont teljés átalakulás következett bei az ideiglenes birói szerv megszűnt (mint pl» az esztergomi törvényszék), másutt újonnan alakult ( mint fl« a kecskeméti törvénysék vagy az esztergomi járásbíróság)

p vagy a személyzet átalakult, az iratkezelés rendszere teljesen megváltozott, stb* A teljes azonosság s a teljes átalakulás között azután széles skálája ran $s abszolutizmus korának közepe táján végbement átalakulás módjának* Az e korból megmaradt iratanyag kezelése igy nélkülözhetetlenné teszi a korábbi és későbbi időszak birói szervezetének pontos ismeretét• fontos tehát leszögezni egyrészt a szervezetnek az egész korszakra jellemző közös elemeit, másrészt az ideiglenes és végleges szervezet közötti eltéréseket* AZ IPBIGLSMBS ÉS A VÉgMBSBSNEK SZÁHT SZERVEZET KÖZÖS B&SMBI Mind az ideiglenes, mind a véglegesített rendszer idején a szervezés, irányítás legmagasabb szerve,, a Bécsben székelő osztrák igazságügyminisztérium volt

e A biróságok elé vitt peres és perenkivüli ügyek tekintetében a legmagasabb rangú biróság szerepét az ugyancsak Bécsben székelő legfőbb ítélőszék?, az Qberster Gerio

htshof (teljes nevem K<£« Oberster Gerichtsund Össsatiönshof

f os

e

kir

ö legfőbb itélő- és semmitőszék) töltötte be, Magyarországra nézve éppúgy, mint az osztrák birodalom valamennyi koronatartományára nézve, Lorábardiátől Bukovináig és Tiroltól Erdélyig, Közös volt az abszolutizmus korának egész időszakán keresztül a birói szervezet fokozatainak kiépítése s ezen belül - bizonyos korlátok között a háromfoku eljárás lehetővé tétele is,* A bírósági szervezet legmagasabb fokán az előbb emiitett bécsi legfőbb törvényszék állott* az alatta álló biróságok már az országon belül működtek. Olyan hazai területen működő biróság azonban, amelynek illetékessége az egész Magyarországra kiter|edt volna, nem létesülte A magyar "koronatartomány

51 határain belüli legmagasabb biróság az öt kerületnek megfelelő £L^áM£^áS£S£^E v0

^

e Izek alatt állottak a nagyjából megyénként szervezett 15rvényssé

kek» A legalacsonyabb fokozatot a j

árásbíróságok alkották. Az egész időszakon át a járásbíróság és a törvényszék volt$> az ügyek kisebb, ill

0 nagyobb jelentősége szerint, az első fokon eljáró bíróság

0 A főtörvényszék s a legfőbb törvényszék csak fellebbviteli hatáskörben járt el*