Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Friedberg, M.: A történeti forráskiadványok kérdése / 46–64. o.

- 56 Végül meg kell emlékeznünk egy, a gazdasági források közreadásánál jelentkező specifikus nehézségről? a kiadónak tájékozottnak kell lennie a metrológiábanp ismernie kell azokat a mértékeket, súlyokat és pénzegységeketj, amelyek a szóbahforgó időszakban használatban voltak, tisztában kell lennie a szóbanforgó mértékek és pénzek között fennálló viszonnyal és ismernie kell azokat a jeleket

9 amelyeket az Írnokok ezzel kapcsolatban használnako ' Az anyagkiválasztás nehézségei különösen szembeötlőek a legújabb korból származó forráskiadványok sajtó alá rendezésénél

0 amennyiben olyan anyagról van szop amely egy meghatározott kérdés szempontjából.különösen értéices és ez az anyag mennyiségi szempontból átfogható^ ugjf az anyagnak teljes egészében történő közreadására kell törekednie Példaképpen szolgálhatná "Joachim Lelewel száműzetésből irott levelei" cimü munka?) amelyet HoWieckowska kimerítő kutatás alapján teljes egészében közrebocsátott o 84/ Hasonló a helyzet a "Jan Saiadeczki levelezése" cimü kiadásnál^ amely LoKamykowska gondozásában jelent meg; ebből - a számos kéziratgyüj^ teményben való kutatáson felépülő kiadványból azonban csupán az első kötet jelent meg© 85/ Amikor azonban tágabb kérdést érintő forrásmunkákról van szó

9 nem beszélhetünk azoknak teljes egészében való publikálásáról

0 Hogy miképpen kell eljárni egy nagy levéltár, illetve egy újkori iratokból álló állag közrebocsátásánál, azt jól láthatjuk a Krakkói Köztársaság Törvénykönyvének példáján

f amely VoTokarz kiadásában látott napvilágot

0 Krakkó szabad város -. levéltárának gazdag anyagából a kiadvány tárgyául a Szabad Város Szervezési bizottságának I8I5-I8I80 évekből származó iratállagát választották ki, amely a kis Köztársaság szervezeti felépítésének és hivatalainak alapját képezte* 86/ , A Szovjet Unió levéltári fondjában foglalt dokumentumok publikálásának szabályai 87/.hangsúlyozzák, hogy milyen fontos az anyagnak a legújabbkoni történelem óriási forrásanyagából való helyes kiválasztásáé SZoHo/ Valk "Szovjet archeográfia'. ciraü munkájában.az 1826-1869* évi oroszországi parasztmozgalmakra vonatkozó hatalmas anyagon mutatja be jól átgondolt anyagkiválasztást és a mozgalom méreteiről tájékoztató cári rendőrségi jelentéseket választja kiadványa alapjáulo Hasonló válogatási problémák előtt álltak intézményeink aXIXo század második feléből és a XXo századból származó iratok publikálásánál is

0 A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának Párttörténeti Osztálya, a munkásmozgalom és Lengyelország Kommunista Pártja történetére vonatkozó adatok közrebocsátására törekedve, ugyancsak alkalmazta az anyagszelektálást a megjelent kiadvány-* , ban* A kiválasztott iratok némelyikét nem bocsátotta közre teljes egészében, hanem csak töredékekbeno 88/ Ugyanilyen elvekre épülnek fel a Nyugati Intézet kiadványsorozatai isi "A Nyugati Országrészek újkori történetére vonatkozó anyag", amely a porosz kormánynak a sziléziai lengyelséggel.. t folytatott harcát mutatja be 89/ ég a Documentá; Occupationis Teutoní©a

; cimü munka, amely a hitleri megszállók gonosztétteit mutatja be a lengyel területeken

0 90/ ' 4o Anyagfel k u tatás /querenda/'

P A querenda rendkívül felelősségteljes munka* mert annak alapos vagy felületes végrehajtásától függ, vájjon a sajtó alá rendezett kiadvány valóban felölelte-e a teljes anyagoto Ezért a lelkiismeretes kiadó - amennyire csak lehet - lehetőleg maga végzi a'kutatást; amennyiben idegen segítséget vesz igénybe^ ugy e munkához valóban megbízható személyeket kell alkalmazniao Tekintettel arra

? , hogy alaposan végrehajtott kutatás óriási munkával jár és kölcsönös segítségre, illetve ellenőrzésre van szükség, a tulajdonképpeni kiadói munka idején célszerűbbnek látszik, ha egy-egy kiadványt két, /vagy esetleg több/ kiadó közösen bocsát közreo f