Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Friedberg, M.: A történeti forráskiadványok kérdése / 46–64. o.

- % -, a kiadói terv és maga a téma is kibővült: 1930-ben a Lengyel Ismeretakadémia Történettudományi Bizottságának kebelén belül működő Különbizottság jóváhagyd. ta azt a javaslatot, hogy a kiadványt Kosciusko iratai és levelei cimre változtassák és a kiadvány foglalja magában Kosciusko leveleinek és parancsainak összességét és valamennyi olyan iratot, amely a felkelésre vonatkozik*. ' A kiadvány témájának a forrásanyagtól függően történő megállapitásával , kapcsolatos probléma nem egyszer nagyon szorosan kapcsolódik a kiadási elvek meghatározásához

0 A kiadási elvek megtárgyalásánál tehát érintjük még az anyag kiválasztásának kérdését iso Végül meg kell jegyezni, hogy a forráskiadványok területe az utóbbi időben jelentősen kibővült, ami azáltal következett be, hogy a kiadásra érdemes források időhatárait előbbre hozták

0 Mig az első világháború előtt ritkaságszámba ment a XXXo századból származó forráskiadványok sajtó alá rendezése, 5&/ addig ma az elmúlt század utolsó éveiig terjedő anyagokat publikálunk, 57/ 2o Atárgyr. a vonatkozó irodalommal és az esetleges előző forráskiadványokkal való megismerkedő s

0 A kiadvány témájának meghatározása után, a tulajdonképpeni munka megkezdése előtt a kiadónak alaposan meg kell ismerkednie a tárgyra vonatkozó irodalommait. Ennek az irodalomnak az alábbi területekről szóló munkákat keli felölelnie? lo/ levéltártudomány és bibliológia; 2o/ a történetírás azon szakterülete, amelyhez a kiadás előtt álló források tartoznako Az lo/ csoporthoz sorolt munkák alapvető útmutatást adnak a kiadónako Ha a kiadvány tárgyát iratgyűjtemény, illetve nagyobbszámu könyvből vett féljegyzésgyüjtemény képezi, az irodalomnak tájékoztatni kell arról, hogy milyen fajtájú kutatást kell inditani és ennek milyen könyvgyűjteményeket kell felölelnie

0 Há a publikáció csupán csak egy kéziratot foglal magában, -ugy, amennyiben szóbanforgá'• kézirat levéltári eredetű, az irodalomból meg lehet tudni

9 hogy milyen kapcsolata van azzal az állaggal, amelyből származiko Ami a nem levéltári eredetű kéziratot illeti, meg kell világítani annak eredetét és későbbi sorsát• Ez a követelmény akkor is kötelező erejű, amikor a kiadó olyan munkát kivan közrebocsátani, amely egy terjedelmesebb kéziratban^ /kódexben/ foglal helyet/ és olyan források közé van beiktatva, amelyek sem származó, silag, sem tartalmilag nincsenek egymással kapcsolatban® hanem csak később kerültek egymás mellé a beköttetés során,, A kiadónak az a feladata, hogy az egész kódex származását és történetét megvilágitsao A forráskiadvány csak akkor érdemli meg a valóban tudományos mü nevét

9 ha a kiadó teljes mértékben uralkodik a tárgyon és felvilágosítást tűd adni az összes tárgyi kérdésekre mind a kiadványhoz i*ott előszóban^ mind a tárgyra vonatkozó jegyzeteiben. Annak érdekében, hogy általános tájékozódást nyerjen a tárgyban, meg kell ismerkednie annak irodalmával és ezt nagy vonásokban még a kiadói munka megkezdése előtt meg kell tennie<> Ezt a munkába bevezető olvasási feladatot .természetesen nem szabad összetéveszteni azzal az irodalomban való lapozgatással, amelyet a kiadvány szerkesztésének egyes stádiumaiban végez - különösen a tárgyi jegyzetek kidolgozásánál - tekintettel arra, hogy nem egyszer nagyon is szakjellegű, illetve részletekbe menő tájékoztatásról van szó. Az irodalommal való megismerkedés együttjár annak kutatásával

9 vájjon a publikálásra szánt forrásmunka nem jelent-e már meg korábban részben vagy egészben, egyszer vagy többször. Amennyiben ez a helyzet állna fenn, a kiadónak az a feladata, hogy a korábbi kiadványt alapos értékelésnek vesse alá és azt kellőképpen figyelembe vegye. 3<>, A kiadás elveinek megállapítása aránylag könnyű feladat /amennyiben egyetlen forrásnak egészben való publikálásáról van szó/, de ugyanakkor nagyon bonyolult is lehet; ez a tervezett publikáció és a benne figyelembe veendő források témájától függő A kiadvány a !