Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Friedberg, M.: A történeti forráskiadványok kérdése / 46–64. o.
- 57 források szövegét közreadhatja in extenso ? avagy csak részben, illetve rö~viditve, vagy szemelvényekben c Mind a szöveg lerövidítésénél, mind a váloga tásnál bizonyos szelektálást alkalmazunk 9 amelynél három fajtát illetve három fokozatot különböztetünk meg» 1*/ a kiadványhoz való anyagkiválasz-tást egyetlen ággal, gyűjtemény, illetve iratosoport igen terjedelmes anyagából • 2c/ csak a legfontosabb iratoknak, illetve fej jegyzéseknek kiválasztása nagyobb mennyiségű dokumentum, anyagból, « a lényegesebb bekezdések kiválasztása és a lényegtelenek mellőzése egy meghatározott szövegből o Á szelektálás 2 0 / és J«/ fajtáját mind a régebbi, mind az ujabbkor! lengyel iratoknál alkalmazzuk, mig az elsőt csak az újkori anyag publikálásánál vesszülí? figyelembeo Ha a mérlegelést a régi lengyel idők forrásainak publikálásánál kezdjük, meg kell említenünk, hogy a szövegeket teljes egeszükben vagy kivonatok, ill© regesz ák formájában kell. közreadnio Kivonatoljuk a kiadásra szánt iratok és feljegyzések szövegét, s ennek során csak a lényeges tartalmú mondatokat hagyjuk meg, kihagyva a formulákat /a cim egy részét stb a / és azokat a mondatokat, amelyek a kiadvány sampontjábol közömböseké Egy-* egy kiadvány esetében egybekapcsolhatjuk a fentebb emiitett hár m közreadási módot ugy, hogy az okmányok^ iratok és feljegyz'sek egy részét teljes szöveggel közöljük, másik részét viszont csak kivonatok, illetve régeszták formájában* Részleges szövegkiadásnak kell tekinteni a dokumentumollból, il etve feljegyzésekből készült kivonatok közrebocsátása is 0 Az eféle kiválasztás kutatás utján történik, ami lehetővó teszi, hogy a nagymennyiségű félj egyzésből,/pl* birósági könyvek eseteben/ csak a feldo gozás alatt álló témához szükséges részeket válasszuk ki; ugyanez a helyzet akkor, ha az adott levéltár állagából, ill 0 gyűjteményéből kiemeljük a kiadvány céljainak megfelelő dokumentumokat, illetve iratokato Szigorúan vett tudományos szempontból legjobb természetesen a teljes szöveg közlése, ami azonban a gyakorlatban sokszor nem lehetségese ©alitsük meg, hogy a régi lengyel levéltárakban igen nagymennyiségű fennmaradt forrásunk van - mint például a városi és vidéki birósági könyvek - amelyek a súlyos háborús veszteségek ellenére is sokezer kötetet jelenteneko Ez az anyagmennyiség természetesen arra kényszerit bennünket, hogy csak bizonyos forrás részeket, illetve válogatott jegyzeteket, feljegyzéseket közöltünké Ik továbbiakban szerző részletesen ismerteti a regesztázás és általában a kivonatos közlés alkalmazása s a válogatás mélysége körül kialakultrészlet-vitákat, s a különféle megoldásokat, melyekkel a XIX• sz e végétől kezdődően a városi, vidéki ós községi igazgatásig birósági és számadási könyvek kiadása terén kiserletezteko - Erre vonatkozik a 58 79 az* jegyzet/* Tekintettel arra 9 hogy a középkori könyveken és a későbbi idők leg-? értékesebb könyvein kívül képtelenség teljes szóv get k zreadni, a számadási könyvek és á tálában a gazdasági könyvek meg elentetesével kapcsolatban felmerült egy uj módszer kidolgozásának szükségessége, amiről már emlitést is tesz a jelenleg kiadás alatt álló "Az újkori történeti források kiadására vonatkozó utasitás" c^mü munkao Ennél a módszernél figyelembe kell venni többek között az anyagnak táblázatok formájában való közreadását,! Ilyen értelemben nyilatkozott már régebben Fr* Buják 80/ 9 legutóbb pedig Sto Hoszovski is 0 81/ Az árkérdés speciális feldolgozásának keretében 82/ igen terjedelmes anyagot közöltek táblázatos módon a XIXe századbeli Krakkó,, és Varsó piacainak árairól 0 Meg. kell állapítani, hogy . az eféle kiadvány bizonyos mértékig középutat jelent a forráskiadványok és a feldolgozó munka között és mellőz egy sor kiadói elemet /mint pl 0 a forrás belső leírását/^ ettől függetlenül azonban sok esetben ez az egyedül célravezető megoldás 0 83/ ' *
