Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Friedberg, M.: A történeti forráskiadványok kérdése / 46–64. o.
- 52 kiadványok^sajtó alá rendezésével kapcsolatos aranka ugyanazon irányban haladj amit ai adott korszakban a történetiről érdeklődés követő A XIXo század végét, amikor is rohamos fejlődésnek -Indultak forráskiadványaink© zöm- , mel a politikai történet^ illetve a jog- és államrendszer történetének publikálása jellemezte; éppen ezért nem csodálatos* hogy az akkori kiadványok tulajdeaképpen szorosan a történetírás ezen részeihez kapcsolódtak© A kiváló kiadók közül igen sokan alkotmánytörténészek voltako Az a tény viszont, hogy a politikai történet területéről vett számos munkában különös figyelmet fordítottak a kiváló egyéniségekre, különösen a királyokra® visszatükröződött a forráskiadványokban is, 37/ Hogy miképpen változott kutatóink érdeklődési köre és miképpen tükröződtek e változások a forráskiadványok programijában^ azt jól láthatjuk azoknak a referátumoknak tartalmából, amelyek a történészek országos kongresszusain elhangzottak•• A kiadványok ügyével legtöbbet az elsŐ s 1880-ban . tartott kongresszus foglalkozott, amelyen a forráskiadványok témája a főkérdést kép zte 0 58/ Eléggé jelentős figyelmet szenteltek ennek a kérdésnek az 1899-ben megtartott második, és az 1925~ben megtartott negyedik kongresszuson í 39/ A hátralévő kongresszusokon ez a kérdés azonban nem játszőtt nagyobb szerepet» Különösen kimeritően tárgyalták meg a forráskiadványok programmját röviddel az első világháború befejezése után a Üauka Polska" oimU folyóiratban megjelent cikkekben s megvitatták ezt a problémát a lengyel történettudomány szervezésének kérdésében tartott 1920 e évi varsói konferencián iso 40/ Jellemző dolog, hogy a 'fíauka Polska"-ban megjelent cikkekben elismerték a politikai történet és az e területről vett forráskiadványok túlsúlyát* az alkotmány- és a gazdaságtörténet területéről vett kiadványok csak a második helyen állottak és á kultúra, illetve a művészet történetére vonatkozó forráskiadványokra szinte semmi figyelmet sem fordítottaké Széleskörű kollektív vitát indítottak a második világháború után a történeti kutatások kérdésével foglalkozó társulatok és intézmények krakkói Konferenciáján, amelyet a Lengyel Ismeretakadémia Történettudományi Bizottsága szervezett 1947o októberében. A vitát kezdeményező referátumok szerzői abból a tételből indultak ki ugyanis, hogy meg kell valósítani a már korábban lerögzitett kiadói prográramot, de egyúttal hangsúlyozták azt is, hogy e programmot jelentős mértékben ki kell bővitenio Rámutattak többek között arra is, hogy sokkal szélesebb alapokra kell fektetni a gazdaságtörténeti forrásanyagok kiadásának ügyét és felvetették azt is, hogy a visszaszerzett Nyugati Területekre v*onatkozó forráskiadványok ügyét is napirendre kell tüznio 41/ A forráskiadványok programmjávai kapcsolatban a döntő szót a Lengyel Tudományok* Kongresszusán mondották ki, ahol is teljes részletességgel kifejtették a szóbanforgó programmot, különösen az eddig gyengén figyelembe vett, illetve elhanyagolt területeken, mint például a legújabb kor története és a gazdaság-történet terén« 4?/ A kiadói terv ennek alapján történő kidolgozása és végrehajtása a Lengyel Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének feladata* A lengyel történetírás aktuális érdeklődésének - amely a kutatások módszerét és a munkák programmját a történelmi materializmus elveire épiti fel, - jelentős befolyást kell gyakorolnia a kiadói programm alakulására• Tekintettel arra, hogy a történelmi fejlődés alapját gazdasági jellegű tények határozzák meg, ezért a történetírás előterébe, a dolgok természeténél fogva, a gazdaságtörténet kerülő Ezzel párhuzamosan a gazdasági viszonyokról szóló és különösen a termeléssel foglalkozó kiadványokat- sokkal jobban figyelembe kell venni a leendő kiadói tervekben, mint ahogy eddig történte Sokkal nagyobb figyelmet kell forditani a továbbiakban a társadalmi kérdésekre, különösen pedig az osztályharc problémájára, ahogy a faluban és városban a feudális korszakban lezajlottak; meg kell vizsgálni az osztályharcot.
