Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Friedberg, M.: A történeti forráskiadványok kérdése / 46–64. o.

t 53 és a munkásosztály kialakulását a kapitalizmus korszakábano Tekintettel arra, hogy a kulturális felépítmény szoros kapcsolatban Tan a gazdasági alappal, az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell folytatni azon kiadványok közrebocsátását, amelyek a gazdasági kérdéseket a művészet ég kultúra történetével kapcsolják egybe 0 A kiadói pro gr aramban nemcsak Lengyelország központi országrészeit kell szem előtt tartanig hanem a nyugati területeket. is§ figyelembe véve azokat a forráskincseket

£

, amelyeket uj levéltárainkban, a wroelawi gdanski és.szczecini levéltárakban őrizneko A történetirás uj problémáinak felvetésénél a kérdésekre való válass végett egyszerűen a levéltári forrásokhoz kell fordulnunkp mivel az eddigi .dolgozatokban igen gyakran hiányoznak a kielégítő tárnasípontok

0 A levéltári kutatások mellett mindjárt hozzá lehet látni a kiadványhoz szükséges anyag összegyűjtéséhez is

0 Ha nem tesszük hozzáférhetővé a forrásokat a kutatók széles, körei számára azáltal

9 hogy közrebocsátjuk ezeketp ugy nehezen képzelhetjük el

0 hogy a kutatások jelentős mértékben előre fognak haladni történettudományunk emiitett aktuális területeino / Amikor helyrehozzuk azokat a hibákat és mulasztásokat

9 amelyek a fentebb vázolt témákról szóló forráskiadványok publikálása terén fennálilának, nem szabad szem elől téveszteni azt a követelményt sern^ hogy folytatni kell az egyéb történeti kérdésekkel foglalkozó forrásmunkák közrebocsátását* IV o A FORRÁSOK KÖZREBOCSÁTÁSÁNAK, AI^gLYEI A forrásanyag közrebocsátásának módszerével speciális forrásközlési utasitások foglalkoznak

0 A lengyel utasítások - különösen "Az újkori történeti források kiadására vonatkozó utasitás ?>

9 amely jelenleg vansajtő alatt, - számos tudományos konferenciám kerültek megvitatásra; 43/ és ezért ezeket itt nem tárgyalom bővebben

0 Itt cöak néhány olyan külföldi utasitásröl teszek emlitéstg amelyeket figyelembe vettelp a Középkori történeti források kiadására vonatkozó„ 1925-ben készült utasitás elkészítésénél* Ezekg az 1885-ben kelt svájci utasitás 44/ 9 továbbá Határozmányok a szász tartománybeli forráskiadványok közrebocsátására /1891/ 45/; a belga Akadémia Történettudományi Bizottságának 1922c. évben kelt utasitása 46/ és a londoni Történettudományi Intézet l-925o évi fttasitásao 47/ Az összes felsorolt és az ehhez hasonló egyéb utasitások mint pl

0 Maurice Proug 1928 évi "Conseils pour la publication des chartes'* 48/ csupán a közrebocsátás technikáját ismertetik? a szöveg reprodukálásának-eIveit

0 a szöveg irás— módját és helyesÍrását, valamint a kiadvány szerkesztésére vonatkozó tudnivalókat* egyes utasítások külön hangsúlyozzák az okmányok lemásolásánál kötelező szabályokat is

Q Szélesebb körben érvényesek a szovjet szabályok, amelyek 1946-ban jelentek meg "A Szovjetunió Állami Levéltári Fondja dokumentumainak közrebocsátáséra vonatkozó alapvető szabályok" eimmel* azoknak az elveknek megtárgyalásán kívül, amelyek a kiállásra szánt szövegek elkészítésére és a tudományos kísegitő apparátusra vonatkoznak

9 e szabályok érintik a kiadásra szánt iratok tulajdonképpeni kiválasztásának kérdését iso Azzal a fentebb említett feladattal kapcsolatban,, hogy a forráskiadványok készitŐit főleg a fiatal levéltirqsok közül kell kiképezni^ felmerül a forráskiadványok közrebocsátásával kapcsolatos módszer általános elvei kidolgozásának szükségessége

g tekintettel arra

9 hogy ilyen munkával tudományos irodalmunk eddig nem rendelkeziko Szén elvek elméleti megfogalmazásának hiányát már régebben érezzük

9 jóllehet az egyes kiváló professzorok ~ és egyúttal kiadók - vezetése alatt álló történeti szemináriumok, illetve az egyes levéltárak és könyvtárak jő gyakorlati iskola gyanánt müködteko