Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Friedberg, M.: A történeti forráskiadványok kérdése / 46–64. o.

Jelen cikkünknek főleg didaktikai célja van és a szerző arra törekszik, hogy az ifjú levéltáros-nemzedék előtt /legalábbis nagy vonalakban/ ismertesse levéltáraink eddigi kiadói munkájái

9 illetőleg kiadói módszereit a felkeltse a levéltári ifjúság érdeklődését a forráskiadványokkal kapcsolatos munka iránt; e didaktikai célkitűzéssel kapcsolatban a szerző néhány javaslatot tesz a leendő forrásközlők képzésére vonatkozólago S didaktikai momentumon kivül a szerző még egy^ kizárólag tudományos módszertani szempontot tartva szem előtt irodalmunkban elsőizben foglalja össze a kiadással kapcsolatos munka teljes lefolyását s kisérletet tesz arra$ hogy megoldjon néhány vitás módszertani kérdést'• A referátum tárgy^ tehátg Io Hogyan fest általánosságban a levéltáraknak a forráskiadványokkal kapcsolatban végzett munkája? . IIo A levéltárosok részvétele a forrásanyag közrebocsátásban IIIo Az uj kiadói programm kérdése /általánosságban/© IYo A források közrebocsátásának alapelvei© Megjegyzendő, hogy a referátum a nyomtatott forráskiadványokról szól és nem érinti a forrásanyag fénykép^áblázatok formájában történő publikálásának kérdéséto Io HOGYAN FEST ÁLTALÁNOSSÁGBAK A LEVÉLTÁRAKNAK A FORRÁSKIADVÁNYOKKAL KAPCSOLATBAK VÉ

GZETT MUNKÁJA? Mielőtt röviden vázolnám a levéltáraknak a forráskiadványok területén elért eredményeit és érdemeit* ki kell dombo xtani néhány olyan elvi szempontot, amelyek nem kedveztek e munka eredményes fejlődéséneko Az elsők között kell megemliteni azt a tényt, hogy a levéltár, mint szervezett tudományos intézmény, aránylag fiatal a történettudományokhoz képest

0 A levéltárakat - mint tudományos munkahelyeket - csak az elmúlt század utolsó negyedében építették ki nagyobb mértékben; a varsói Főlevéltáron

9 valamint a Galíciai tartományi és városi levéltárakon kivül ezek a levéltárak egészben 1918-1919-ig £•* lengyel, hanem idegen intézménynek számitottako A másik szempont a levéltári munkaerők csekély volta és a csekély költségvetési összegek, amelyek nem tettek lehetővé, hogy - a dolgok természetéből folyőan™ költséges kiadói akció erőteljesebben kifejlődjéko Végűi a harmadik ok az, hogy a szükségképpen kisterjedelmű kiadói akció keretében a levéltáraknak nemcsak a források szövegét kellett közrebocsátaniokg illetőleg a kiadványokat előkészíteni, hanem az adott levéltár birtokában lévő állagok nyomtatott leltárait is; előfordult, hogy a második kötelezettség olykor sürgősebb volt és megnehezítette az első követelmény végrehajtásáto Bzen okoknál fogva a forrásmunkák kiadásával kapcsolatos akciók súlyát nem a levéltárak, hanem a tudományos társulatok vállalták magukrag elükön az Ismeret-, akadémiával« Ettől függetlenül a levéltárak igen jelentősen közreműködtek a közreadás munkájában, mivel az adott levéltár hivatalo an együttműködött a tudományos társulattal, illetőleg a levéltáros különösen 3eléntős helyet foglalt el a szóbanforgó társulat kebelén belül

0 Az együttműködés rendszerint abból állott, hogy a levéltárosok vállalták a forráskiadványok közrebocsátásának előkészítését saját levéltári anyaguk alapján, a tudományos társulat pedig fedezte a kiadvány költségeito/01ykor magánszemély is magára vállalta az anyagi támogatást 0/ Az alább közölt áttekintésben tehát mindenekelőtt a levéltárak által sajtó alá rendezett forráskiadványokat., valamint azokat a müveket vesszük figyelembe, amelyek valamely tudományos intézmény /vagy valamely magánszemély/, költségén jöttek létre, de az adott levéltár levéltárosai dolgozták ki