Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Makszakov, V. V.–Szeleznyev, M. G.: A dokumentumok publikálása a Szovjetunióban / 27–46. o.

- 39 ~ A *Moszkvai bolsevikok a főváros 1919 évi védelmében" cimü és a belügy • minisztérium moszkvai területi levéltári igazgatósága és a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja párttörténeti Intézete által 1947-ben kiadott dokumentumgyűjteményben sok rendkivül fontos és érdekes dokumentum került nap világra, azonban nincs anyag benne arról

9 hogy a moszkvai pártszervezetek legfontosabb határozatai gyakorlatilag hogyan valósultak mego Ismeretes^ hogy a déli front megerősítésénél és Denikin leverésénél milyen nagy szerepe volt a moszkvai kommunista munkások mozgósításának, I

0

VoSstálin a déli fronton kitört ellenforradalom leverésének sok más közvetlen oka mellett emiitette «a pétervári, moszkvai, tveri

9 ivanovo-voznyeszenszki kommunista munkásoknak a frontra való özönlését, akik beleolvadtak déli ezredeinkbe és azokat teljesen átformálták**,, Erre a rendkivül fontos körülményre egyáltalában nem világit rá a dokumentumgyüjtemény» Hiányzanak a munka termelékenységére és a munkafegyelem erősödésére vonatkozó dokumentumok iso Á dokumentumok összeválogatásánál megmutatkozó hiányosságok azt bizonyítják, hogy némely tudományos intézetünk vezetője, a kiadványok összeállítói és szerzői munkájuk közben még sok esetben nem alkalmazzák kellő mértékben a tudomány pártosságáról vallott elvet és időnként súlyos burzsoáobjaktivista hibákat követnek elo x A tervezés és a tudományos munka megszervezésének még néhány

9 nem teljesen tisztázott problémája fékezi a publikálások menetét

0 Nem mondhatjuk hogy a dokumentumok publikálásával foglalkozó intézményeink előtt már teljesen tisztázott kérdés lenne a Szovjetunióban folyó archeográfiai munka helyes tudományos megszervezése« Maga az a tény? hogy a Szovjetunió levéltári szervezete központosítva van

s az, hogy a szovjet állam tulajdonát képező dokumentumanyagok összességeként valósul meg ai állami levéltári fond, azt mutatja, hogy már megvan minden olyan előfeltétel 9 amely a tudományos kutatómunka tárgyát képező dokumentumok különböző tudományos intézmények által történő felhasználásának tervszerűségét és mun kájuk koordináltságát hivatott biztosítani* 1 szovjet törvényhozás előírja* &ogy az állami levéltári fond anyaga tervszerű publikálásának megszervezése a Levéltári Főigazgatóság feladatao A történészarcheográfusok kongresszusán, konferenciáin és tanáeskozá— sain már többször felmerültek a hazánkban folyó archeográfiai munka különböző problémait Például az 1943-~ban, nagyszámú szovjet történész részvételével megtartott konferencia határozatot fogadott el a történettudományi intézetek által végzett dokumentumanyag-publikálás egységes távlati tervének kidolgozásáról, az archeográfiai feldolgozás egységes elveiről és mód-* szereiről és a Szovjetunióban folyó tudományos publikáció összehangolásával foglalkozó Állami Archeográfiai Bizottság felállitásárólo A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Történettudományi Intézete és a Levéltári Főigazgatóság kidolgozta és jóváhagyta "Á Szovjetunió illami Levéltári fondjába tartozó dokumentumok publikálási alapszabályait

H

9 amely elvileg rendezi a dokumentumok kiadásának alapelveit, azok archeográfiai feldolgozásának módszereit és a dokumentumgyűjtemények tudományos-tájékoztató mutatórendszerének jellegét• A Történettudományi Intézet

t

és a Levéltári Főigazgatóság ezen intézkedéseinek kétségtelenül fontos szerepe veit abban, hogy az utóbbi évek során az archeográfiai munka minőségi színvonala általában emelkedetto De ezek az alapszabályok már nem elegendők a tudományos intézeteinkben folyó archeográfiai munka továbbfejlesztéséhez A Történettudományi Intézet Archeográfiai Tanácsa csak az Intézet által publikált dokumentumok jkíadásának kérdésével foglalkozik és nem vált az egész ország archeográfiai munkáját irányitő központtáo