Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Makszakov, V. V.–Szeleznyev, M. G.: A dokumentumok publikálása a Szovjetunióban / 27–46. o.

A szovjet történettudomány lényeges problémáival, a Szovjetunió levéltáraiban fellelhető dokumentumforrások állapotával, továbbá a Szovjetunió történeti, kútfői általános publikációs tervében részfeladatot vállaló tudományos intézmények reális részvételi lehetőségével

s valamint a kiképzett tőrténész^aroheográftís káderek számával összeegyeztetett

9 koordinált> távlati dokumentumanyag-publikációs terv és e terv kimunkálásának nagyon fontos komplikált feladata azonban, sajnos egyelőre még nincs megoldvao Héhány tudományos intézetünk még ma is a többi intézménnyel össze nem egyeztetett saját tematikai terve alapján, saját összeválogatás! elveit követve és a maga archeográfiai módszere szerint publikál,dokumentumokat« Különböző tudományos intézetek archeográfiai munkájának koordinálatlansága, tervszerütlensége és a kontárság súlyos károkat okoz a történettudománynak* Az egyes intézetek, muzeumok és tudományos könyvtárak "kézirattárai" szinte kivétel nélkül esetlegesen összegyűjtött dokumentum-, anyag összeállításokat tartalmaznak, amelyek igen gyakran csak töredékét képezik olyan kormányintézményi vagy magánlevéltárnak, amelynek legnagyobb részét viszont az illetékes állami levéltár őrzio így plo HoGroGsernisevszkij levéltári anyagát a Szovjetunió Központi Állami Irodalmi Levéltára őrzi és az anyagnak csupán egyes dokumentumai vannak különböző muzeumok őrizetében* A dekabristák felkelésének leverése után kiküldött vizsgálóbizottság és a legfelsőbb büntetőbirós&gV a IIIo osztálynak a dekabristák ügyeivel foglalkozó aktáig a dekabristák némely magánjellegű fondjai viszont a Leningrádi Központi Állami Történeti Levéltárban vannak s csak néhány magánjellegű anyagból szármasó alkalmi gyűjtemény, valamint kormányhivatalok fondjából származó néhány dokumentum van különböző irodalmi muzeumok birtokábano A Herzenrés Ogarjov^anyag szintén szétszórva található a központi állami levéltárakban, a VoloLeninről elnevezett könyvtár kézirati osztályában és más muzeumok őrizetében^ A dekabrista-dokumentumok publikálásával kapcsolatban az állami Irodalmi Múzeum például őszintén beszél sok különböző múzeumban őrzött anyag és az állami levéltárak anyaga szerves kapcsolatáról* "Olyan anyagok, amelyek valamikor kormány levéltárak állagába tartoztak^, különböző úton-módon kikerültek onnan és magánkézből most kerülnek vissza as: állami őrzőhelyekre"

a Az ilyen módon összeszedett anyaggyüjteményeket a tudományos intézetek munkatársai ugy "publikálják, hogy az állami levéltárakban őrzött, odavágó összes dokumentumokat munka közben egyáltalában nem ve ssgik számításba* íz a tény magyarázza meg legjobban az olyan publikációk megjelentetését, amelyekről fentebb azon dokumentumgyűjtemények kapcsán szóltunk, ahol példákat hoztunk dokumentumgyűjteményeknek olyan dokumentumokkal való szennyezésére, amelyek a történettudomány fejlődését a legkevésbbé sem segitik elő, A tudományos intézeteinkben folyó archeográfiai munka azon irányitói> akik ilyen dokumentumpublikálási eljárást alkalmaznak, megfeledkeznek! oV.Sztálinnak a dokumentumok és történeti kútfők tudományos kutatómunkánál való felhasználásával kapcsolatban adott pontos és világos útmutatásárólo I

0

V.Sztálin, arról szólva, hogy szigorúan különbséget kell tenni a Párt történetével kapcsolatos /isztpart/ dokumentumok között aszerint, hogy pozitivak-e, vagy negativak^, - óva intett bennünket attólg hogy a történelmi kútfőkhöz válogatás és fenntartás nélkül, mint egyformán értékes anyaghoz nyuljunko "Vannak olyan dokumentumok - mondotta Sztálin elvtárs - amelyeknek a maguk idejében bizonyitó erejük volt, de később elvesztették azto Vannak olyan dokumentumok is, amelyek a párt számára iránymutató jellegűek voltak és azok is maradtako Vannak azonban olyan dokumentumok is, amelyek csak negatív jellegűek és jelentőségűek voltak, 4

S amelyekkel á párt nem békülhet kio" óva intette IoVoSztálin attól a módszertől is a történészeket <, hogy "alkalomszerűen összegyűjtött