Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Makszakov, V. V.–Szeleznyev, M. G.: A dokumentumok publikálása a Szovjetunióban / 27–46. o.
- 33 A szovjet történelem feudális és kapitalista korszaka tematikájának (az anyagi javakat termelő munkásosztály és pamsztság valamint az oroszországi forradalmi tömegmozgalom történelmének dokumentumaival együtt) a feudalizmus és a kapitalizmus közgazdasági törvényeinek működését tükröző dokumentum-forrásokat is fel kell ölelnie* A feudalizmus termelőerőinek fejlődését jellemző dokumentumokat Sztálin elvtárs azon útmutatása alapján kell tanulmányozni és publikálni, amely szerint a feudalizmus alapja a föld feudális tulajdona és a gazdaságonkivüli kényszer csak alárendelt szerepet játszott* Ugyancsak fontos ez Oroszország kapitalista? különösen pedig imperialista korszakbeli gazdasági fejlődéséről szóló dokumentumok feltárása és kiadása. A dokumentumpublikációk eddig szinte egyáltalán nem használták fel a sári kormány kereskedelmi és iparügyi, közlekedésügyi és pénzügyminisztériumi levéltári anyagát és ugyanigy nem használták fel a bankok, különböző részvénytársaságok anyagát sem, amelyek pedig igen értékes aoksmen^ tusokat tartalmaznak ;.:. Oroszország. Ipari fejlődésére^ valamint a külföldi tőke és a bánok szeredére vonatkozólag* Hazánk tudományos.- és kultúrtörténetéről, különösen pedig a Szovjetunió kulturforradalmáról rendkivül kevés dokumentumforrás kerül kiadásra* Pedig nagy tudományos és politikai jelentősége van azon dokumentumanyagok publikálásának, amelyek a szovjet tudósok elsőbbségét, a legfontosabb tudományos felfedezéseket és kutatásokat ismertetik* A szovjet társadalom történelmével foglalkozó publikációk tematikájánál különös figyelmet kell forditani a szovjetek országának, a népek közötti béke zászlóvivőjének, a háború elleni küzdelem biztos oszlopának a békeharc terén a Kagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme első napjától kezdve betöltött világtörténelmi szerepére* Némely publikáció alacsony tudományos szinvonalat, a gyakran előforduló súlyos hibákat a dokumentumforrások kiadása óriási hiányosságának kell minősiteni. Mi okozza a'publikáció területén meglévő hibákat? Mindenekelőtt az, hogy egyes történészek, irodalomkatatók, stb e nem értik meg a levéltárt történelmi dokumentumok jjelentőségét a tudományos kutatásban* Állami levéltáraink számtalan fajtájú dokumenturaanyagot őriznek* Magától értetődik, hogy nem kell mindent kiadni, mert ez már esak a levéltárakban őrzött dokumentumok terjedelme miatt is lehetetlenség, de lényegében helytelen a kérdés^ ilyen felvetése is* Talamely történelmi eseményre vonatkozó dokumentumok közül nem mind alkalmas arra, ho^y a szóbanforgő esetet helyesen és tárgyilagosan világitsa meg* Írről a közismert igazságról csak azért is ell beszélnünk, mert néhány dokumentum-publikációval foglalkozó tudom'nyos intézménynek a kérdésről más a véleménye* Ugyanis a rendelkezésükre álló valamennyi dokumentumot tudományos értékükre való tekintet nélkül publikálják - ez pedig helytelen* A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Orosz Irodalmi Intézete ( a Puskin ház) egyik dokumentum-publikációja előszavában például bejelenti* célja az, hogy "fokozatosan ós tervszerűen minden olyan kéziratot publikál, amely eddig elkerülte a kutatók figyelmét"• Egy másik helyen arra hivja fel a figyelmet, hogy az intézet "olyan dokumentumok publikálását kezdi el, amelyek eddig még valamiféle okból nem kerültek nyilvánosságra, de a múlt irodalmi élete gazdag és sokszinü jelenségeinek tanulmányozása szempontjából eszmei tartalmuk teljességénél és esztétikai jelentőségüknél fogva mégis fontosak". Az intézet közben elmulasztja megfejteni azt a rejtélyt, hogy mit ért itt a "múlt irodalmi élete sokoldalúságának teljessége" alatt* Mint ismeretes, a múlt irodalmi életében sok olyan jelenség fordult elő, amelyeket