Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Maciu, Vasile: Hazánk történetének dokumentációs alapjai: az állami levéltárak / 151–155. o.

-152 i jelentés szektorának foltosságát széles körben megismertessük* .Azt &*jyjj&á2SSÉlKlf saely a közvetlen gyakorlati használatból kike°- . \ rtlt nia&onfajt& imtokat"' őrzi levéltárnak nevezzük ugya20Eig#, mint magultíteik • a& ir

atóknak ag ÖsszessÉjé't l8

t mely egy-egy vállalat, intézmáxty, szerve*set,ggatólj-'i

p

a^.©r^zág„töfékeny8é|5e- -során./gyűlt össze* A levéltár mind?« két értelmébe as államba szervezett .társadalom történelmi élete folyamán létrejött Í a termeié»!.,'•-gazdasági

f ...tarsadaíjmi

f '.politikai és ideológiai vi« szenyekra vonatkozó* készei Ta^ géppel i^tt történeti forrásokat tartály ' mázza* A levéltárak a társadalom osztályokra Tálé tagozódásával egyidejűd ea jelennek meg* akkor amikor a termelőerők fejlődése folytán az embsrek elkezdik az írást használni* Már Ötezer évvel ezelőtt Mezopotámia és ^gyiptom rabszolgátartéi megszervezik az első levéltárakat , hogy az egész társadalom felgyülemlett tapasztalatait saját hasznokra tudják fordítani* A szumér, egyiptomi, hetita* asszír sfb, -rárak romjai alatt az utolsó* 100 év álati gazdag dokumentációs anyagot találtak, amelyek az emberi civilizáció kez» áéteit világítják meg* Az Ókori Görögországban és a rémai köztársaságban a levéltárak már hatalmas állami intézmények voltaké A rémai, majd a bizánoi császárok pal©«» táikhan rejtegették levéltáraikat, hogy azefc segitségével abszolút uralmukat biztosítsák* főbb olyan esetről is tudunk, mikor levéltárakat elpusütitottak*isak utalunk itt m egyiptomi, alexandriai levéltárnak és könyvtárnak a mohamedán haditok által történt elpusztítására ** mikor százezerszámra, pusztultak el nyomtalanul a régi népek életére vonatkozó, értékes adatokat tartalmazó kéziratok «j» vagy a II* világháborúban & hitlerista barbárok álta3L elpusztított számtalan könyv* és levéltárra* A feudális társadalom megszilárdulása után az uj gazdák - pápák* császárok, kiaályok, püspökök, földesurak «• szükségét érezték annak, hogy a Mrtokaik tulajdonjogát biztosító iratok őrzésére levéltárakat szervezzenek* A pápák vatikáni levéltára egyike a feudalizmus idején létre-* jött.legrégebbi levéltáraknak* A városok megerősödése után a polgárság is megszervezte a városi levéltárakat} ezekben őrizték a városok jogait biz** tositÓ iratokat, a városi Tanács és a főbb polgári családok különféle lajstromait, jegyzőkönyveit és levelezését* A burzsoázia ideológiájának képvi-~ selŐi a levéltárakat a feudális előjogok és ezek ideológiai alapja «• & pápaság •» elleni "h&roukban használták fel* A XHII*század végéa a francia polgári forradalom idején jött létre a párizsi nemzeti levéltár és ugyanakkor alakultak meg a megyék székhelyén a megyei levéltárak* A XXX^századiban a többi európai és amerikai államban is létrejöttek hasonló levéltárak, l.f0© után a monopolista uralom idején pedig a nagy trösztök és konszernek is létesitettek saját levéltárakat* Jennük azonban csak a trösztök engedélyével lehetett kutatásokat végezni,.mert ezeket hatalmas eszközöknek.tekintetták a világ meghódítás A feudális román államok megalakulásától kezdve a fejedelmek szük~» köru levéltárakat szerveztek, melyekben az idegen államokkal való loapesola-* taikra, a fejedelmi család birtokaira vonatkozó iratokat őrizték, mlamimt az uralkodS bevételeinek éá kiadásainak számadáskönyveit, krónikák kéziratait és e^házi könyveket. A metropoliták, a püspökök, a kolostorok, a bojár családok nagy gonddal őrizték a jövedelmük forrásait képező birtokaik iratait

0 A feudalizmus bomlása idején jöttek létre a nagy kereskedő csalá~ dok ** például a szebeni Bagi Gonstantin Pop és a eraiovai lanu testvérek -