Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Maciu, Vasile: Hazánk történetének dokumentációs alapjai: az állami levéltárak / 151–155. o.

-153 esaknam ép állapotban ránk maradt gazdag levéltárai* A küünöaem Moidova és lfevfte^41fÖid területén felt gyakori háború, a tatárok, majd a törökök rablőhadjáratai és a bojároknak a nép iránti megvetése azonban akadályoz- • ta a levéltárak kifejlődését* •A -.fBegulaatívfcul Organie!**- országsunk első Alkotmánya előirta as állási levéltárak megszervezését is* á bukaresti állami levéltár 1631*»fes»f a .|a«il«4 p&áig IBp-bem kezdte meg oldásét*- Az államvezetésbfm továbbra is .megmaradt bojárgíág azonban nem oeosájtett* a levél tasak rendelkezésére & szükséges épületeket» így aztán a levéltárak hosszú időn keresztül osak tenggátek

9 bár élükön a román kutlura olyan jelentős személyiségei álltak, mint Ion Blia&e és Gheorghe Asaky* 1 román nemzeti állam megteremtésével a levéltárak helyzet® némileg megjavult - a javulás azonban nem volt olyan nagy axányu, ho^- a levéltárügy fejlődésének elemei feltételeit Mstoeitetta volna* 1866-Tmn a bukaresti állami levéltár saját helyiséhez futott « megkapta Mhály vajda volt kolostorát, melyet két évvel azlőtt vettek állami tulajdonba* Íz az épület azonban, melyet a. XX*század elején újjáépítettek, rövidesen megtelt és igy ogen fontos levéltárakat nem lehetett a puaztuléstől megmenteni* Abból a burzsoá földesúri rendszerből

? mely birtokok tucatjait és milliókat adományozott á Hahensdllsx^Vnefc.. és amely egyik nap** ról a másikra dúsgazdagokká tette politikai bérenoeinek a cis&ládjait, asqrl pénzt nem sikerült az állami levéltárak igazgatóinak - CdfiJlriQesou, B*P« Has de v és B

o

0noiul és mások « kiosikarmiok, mely egy megfelelő befogadóképességű, épület megszervezéséhez* megfelelő teohnikai felszereléséhez a román nép történetére vonatkozó* rendkívül fontos adatokat tartalmaz! és szemük előtt pusztuló számtalan levéltári fond begyűjtéséhez és rendezéséhez szükséges lett volna. Ilyen körülmények kftstótt az állami levéltárak felállítására 192^ben hozott törvény intézkedései nagyrészt nem valósultak meg* mert.a burzsoá földesúri rendszer lehetetlenné tette a levéltárügy fejlődé* $6t;

» Az állami levéltárügy még 1944> augusztus hé 23«után is esak tengődött egy ideig, s esak a közelmúltban kezdett fejlődni* A levéltárak átszervezésénél felhasználjuk ugy a belföldi tapasztalatokat, mint a tőkés országok lévéltárügjénél jóval fejlettebb szovjet levéltárügy gazdag tapasztalatait* Hogy a szabót őröket és tudatlanokat a levéltárak pusztításában megakadályozza, altig egy fél évvel a hatalom átvitele után 1918 június hé 1-én ": Lenin aláirta az ti«$z

9

£z*K* levél tárügyének átszervezéséről szőlő dekrétumot* moly lerakta a szovjet levéltárak munkájának szervezeti és módszertani alapjait * Lenin haladé ktalan&l elrendelte, hogy az általa alakitott leningrádi Xozponti Történeti Levéltár a volt ©ári ásenátus épületét* az Októberi Forradalom és.a Szocializmus Építésének Központi Állami Levéltára pedig, melyet szintén ő,alapitott 1920-ban, a jelenlegi monumentális épületének elkészültéig eg^ nagy épületet kapjon* Jelenleg a szovjet levéltárügynek van a legszélesebb és legsűrűbb levéltári hálózata, a szovjet levéltárnak vannak a eentralizáciő élve alapján a legjobban megszervezve és éélszerűen felszerelt tágas épületekben szakmai és politikai szempontból jól felkészült kádereket, foglalkoztatnak* lazánkban a közelmúltban következett be bizonyos javulás az állami levél tárügyben» Az eddigi ere^aények azonban nem tekinthetők ki e légit őknek, hiszen a gazdasági és kulturális ssekt^ok legtöbbje fejlődésében maga mögött hagyta a 1 evá 1 tár ügye t. Az állami levéltárak jelentősen g;yarapitották iratállományukat és folyamatban vannak azok az intézkedések, melyek magvalősu— "láSa lehetővé teszi, hogy megfelelő módon biztositani tudjuk azoknak az értékes dokumentumoknak a megőrzését, melyek sok adatot tartalmaznak a munkásságnak és parasztságnak a burzsoá-földesuri kizsákmányolás elleni harcairól