Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - A levéltáros képzés új útjai a Lengyel Népköztársaságban / 148–151. o.
sabb* szakképzett káderekben szenvedett súlyos veszteségeire 0 A lengyel 1*~ vélt árosok-legnagyobb részét a megszállás alatt asgölték* Ilyen köruLiséíirek között különösen sürgéssé vált olyan képesített levéltárosok képzése, akik képesek arra, hogy a háború által asg&Lt elődjeik irökségét átvegyék ás tovább fejlesszék* A népi .Lengyelországban bekövetkezett gazáas#gi és társadalmi váit©^ zások megfelelően fejeződnek ki a levéltárak mj szervezetébe.? is* Az uj ha« tóságok hal&iéktalanul elkezdték.a kábora fussíitágaitól megmentett áokuiasi^ tuaok rendezését és leltározását sálzé ásónkat* -Szs'el párhuzamosan sürgéssé .., vált az újonnan képesített levéltárosok képzése ls| A háború utáni első években mint arról Altman olkke beszámol a levéltárosok szakképzése a bölcsészkar harmadéves hallgatóinak nyújtott k&lönleges ösztöndíjak révén történté Az ösztönéijasok kötelezve voltak 2 éves gyakorlatot folytatni a levéltárakban akol tanalmá^mikat a legmagasabb tu~ dományos szinvon&lu és nagy tapasztalattal^rendelkezi levéltárosok irányítás sa alatt végezték. Az illamilevéltárak Főigazgatóságának iráüyelwi szériát,, kidolgozott tantfsv elméleti problémák tanulmányozását és a gyakorlati munkáikat egyaránt előírta* A tanterv szerint az ösztöndíjasnak meg kell ismerkednie a levéltári vonatkozású lennel és külföldi szaidxoáaloinaal , a levéltárügyi vonatkolástt törvénym3^r&ggf& ff azon levéltár állagaival? ahi??- j&úatáhKkát töltötte és végül a latin és német paleográfiával* A gyakorlati munkák elnő*sorbán a mindenfajta dokumentum rendezésének és leltározásának módszereire vonatkoztak, lehetővé tévén az ösztöndíjasnak, hogy a levéltári foglalkozás minden ágában jártasságot szerez zen* A gyakorlat kezdetén az ösztöndíjas minden munkáját a tanulmányai felügyeletével megbizott valamelyik levéltáros irányítása alatt végezte* á , gyakorlat végén már önmagának kellett kezelnie e^ kisebb méretű egyszerű levéltári fOndot, egyedül kellett azt leltároznia és kidolgoznia a róla ké*~ szült leltár kritikai bevezetését is* A gyakorlat befejeztével az öszioadlja^ sok a különféle állami levéltárak valamelyikében nyertejc kinevezést,, mini tu« dományos dolgozók* / II rendszer továbbfejlesztéseként 1951-ben az/Illaml Levéltárak Főigazgatósága egyetértésben a Felsőoktatási BÜnisztériummal a jövendő levéltárosok szakképzésének más f©imájára tért át* Az 195r3.-3.952 *t|taév elején a felsőoktatási Minisztérium a varsói és teruni egyetemen a bölosészkar IXX*éves történet szakos hallgatói,számára különleges levéltári tanfolyamot szervezett* A kö«^ vetkező évben ugyanitt megszervezték egy arehivisztikai és egy történeti se~ gédtudományi tanszéket* Széknek tantervét, melyet az illami Levéltárak főigazgatósága dolgozott ki, a Felsőoktatási Miniszter hagyta jóvá* A tanterv heti 3 óra előadást és 2 óra gyakorlati munkát, azaz éven«te 150 órát irt elő, melyből 90 óra volt előadás és 60 óra gyaksrlati munka* Az anyag első 104 órában előadott esoportja levéltári módszertani problémákat tartalmazott? /levéltári, fondók, a dokumentumok rendezése, valamely levéltári fond kezelése, leltár, mutató, selejtezés0 Ezenkívül adta az Írásbeliség fejlődési fokozatainak történetét is? /az oklevélkorszak, a másolati könyvek és akták korszaka, az aktánként kezelt dokumentumok korszaka, az ügyösoportokban kezelt dokumentumok korszaka* /x/ Az anyag aáeodik esoportja 30 órában a lengyelországi ós külföldi levéltárügy történetét tartalmazza, k harmadik csoportban pedig a lengyel levéltári szervezet, a levéltári teohx/ /Période de la charter, peri ©de du gegistre de transoríptions, et des , H actes M - période des documents des M aotes H « période des documents de l'affairé*/
