Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Makszakov, V. V.–Szeleznyev, M. G.: A dokumentumok publikálása a Szovjetunióban / 27–46. o.
-53kio Különös figyelmet kell forditani a szovjet népnek a Hagy Honvédő Háborúban aratott történelmi jelentőségű győzelmét ismertető dokumentumokra,, Olyan dokumentumgyűjteményeket kéli kiadni, amelyek a Szovjetunió szocialista nemzeteinek keletkezésére es fejlődésére vonatkoznak, ami gyökeresen különbözik Oroszország régi, burzsoá nemzeteinek keletkezésétől és fejlődésétől, továbbá olyan dokumentum-gyűjteményeket, amelyek a Szovjetunió nemzetiségi köztársaságai munkásosztályának kialakulásáról és növekedéséről adnak képet 0 S publikációkban azokat a dokumentumokat kell összegyűjteni, aaelyek a munkásosztálynak a Szovjetunió szocialista átalakulásában vitt vezető szerepét, növekedésének forrásait, valamint hazánk munkásosztálya és parasztsága szövetségének a szovjet állam történeti fejlődésének különböző szakaszaiban megvalósult formait tükrözik vissza. Ezenkivül össze kell gyűjteni azokat a dokumentumokat, amelyek megmutatják, hogy a parasztság és a kolhozok elsőrendű traktorokkal történt rendszeres ellátása miként formálta át a munkásosztály es parasztság szövetségét a két osztály barátságává c A szovjet társadalom történelmével foglalkozó dokumentumanyag publikálásának célja az, hogy segitségére legyen a történészeknek abban, hogy tudományos munkáikban a leghelyesebben és a legtárgyilagosabban mutathassák be a szocializmus közgazdasági fejlődése azon alaptörvényeinek működését, amelyet Sztálin elvtárs "A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" cimü müvében tárt fel* A publikációk egyik legfontosabb feladatának kell lennie továbbra is az olyan dokumentumgyűjtemények kiadásának, amelyek - ahogy a Szovjetunió' munkásosztályát Sztálin elvtárs nevezte - "a világ legforradalmibb proletariátusának" történelmével foglalkoznak. "A XIX« századbeli orosz munkásmozgalom " cimü gyüjteménysorozat kiadásának folytatása mellett olyan publikációra is szükség van, amely bemutatja hazánk munkásosztályának az 1905-1907 évi polgári demokratikus forradalomban vitt vezetőszerepet« Azért is különösen fontos e dokumentumok nyilvánossagrahozatala, mert közeledik az imperializmus korszakában lezajlott első polgári-demokratikus forradalomnak, a Nagy Októberi Szocialista Porradalom "főpróbájának" félévszázados évfordulója. Ki kell továbbá adni olyan kiváló orosz munkások- . nak, a 70-es évek forradalmi mozgalmai vezető egyéniségeinek forradalmi tevékenységével kapcsolatos dokumentumokat is, mint Sztyepán Halturin és Pjotr Alekszejev, mint IoV .Babuskin és sok más, Babuskinhoz hasonló vezető, akikről V.I.Lenin azt irt : "... A cári önkényuralomtól m ndezt egyedül azoknak a tömegeknek harca ragadta el, amelyeket olyan ki áló férfiak vezették, mint Babuskin". Ismeretes, hogy V.I.Lenin már 1910-ben javasolta* hogy gyűjtsék össze Babuskin es több, az 1905-ös forrad ómban e esett munkás életrajzi anyagát, mert az volt a véleménye, hogy e brosúra "lesz a fiatal munkások legjobb olvasmánya, akik ebből fogjak megtanulni, hogyan kell élnie és működnie minden öntudatos munkásnak". A ári Oroszország munkástömegeinek forradalmi mozgalmát vezető élenjáró munkásokat ismertető dokumentumok kiadásának ma is óriási jelentősége van hazánk fiatal nemzedéke kommunista nevelése és más országok forradalmi munkásai szempontjából, akik f» mohón tanulmányozzák Oroszország munkásosztályának múltját, annak tanulságos történelmét". Rosszul áll az oroszországi parasztmozgalmak történetével kapcsolatos dokumentumok kiadásának ugye. Ismeretes, hogy a Szovjetunió Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének és a Levéltár* Főigazgatóságnak kiadási tervében szerepel ilyen gyűjtemény, de ennek a kiadványnak kiadásra már előkészített köteteit - ismeretlen okból - nem ad ák ki, a szovjet történészek tehát hiába várnak a parasztság történetére vonatkozó eme források felhasználásának lehetőségére.