Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Takáts Endre: A helytörténetkutatás a Német Demokratikus Köztársaságban és hazánkban / 112–123. o.

- 117 hegy ezt iráeba lefektesse és átadja a nyílván©slagnak* Azért lehet tlblfe*' mint csak közvetítője és napszámosa az anyagnak* ha utódját ejti, hogy a nyilvánossággal vald érintkezései sorány vezetések alkalmával* kutatók megjelenése esetén* konferenciákon stb» minden alkalmat megragadjon a tudásán ban elraktározott értékekre a figyelmet felhívni* azok kidolgozására iáultásokat kezdeményezni és tanácsokat aini. Különösen az ifjúságot kell nagy figyelésre méltatni«

: Igen jő* ha nem csak á történelem tanulmányozására különösen haj lam^ak^ hanem a többiek is fogalmat szereznek maguknak a levél-. tárról, annak feladatairől' és munkájáról» Az ilyenek nagyobb megbecsülés^ sel fognak később városuk* községük* üzemük* hivataluk stb. iratanyagára tekinteni B mm fordulnak elő majd olyan lelkiismeretlen ir&tmegseiimisitéöek* amelyek már eddig is igen sok és értékes történeti forrásanyagot pusztítottak el. Az iskolai oktatásban is fel kell használni a levéltári adatokat főleg a helytörténet élénkebbé tételére* hogy meglássák az érdekeltek* miszerint a muzeumok és könyvtárak mellett a levéltárak is egyenrangú művelődési * központok a maguk terül étén » Thima eikke többi részébem az uj szemléletíi történetírás értékelő és átértékelé feladatait emeli ki* A szülőföld, a munkahely megszerettetését szolgálhatja a levéltárosnak mint helyt 'őri énetk&t atónak munkája* amikor meg^ mutatja a földbirtokosok és a jobbágyok vagy cselédek közötti viszonyt a múltban* rámutat az ipari munkásság munkabérköveteléseire* szociális viszonyaira* a gyárak kizsákmányold tulajdonosainak profitéhsége következtében elnyomorodott voltára stb. Különösen az üzemi levéltárosnak vannak ilyen vonata kozásban kimeríthetetlen lehetőségei? mezont áthat ja* hogy az üzem la a haza egy része* amelyet szeretni és védelmezni hazafiul feladat. . **é0o— Slintegy folytatása és kiegészítője az előbbi témának Irnst Hüller cikkes Stadtgesohichtsforsahung als Arbeitsgebiet dee Stadtarchívars* flíáx®a»* történeti íeatatáe* mint a városi levéltáros munkaterülete./)!/ Abbéi indul ki* hogy a városi levéltárak tulaj dohképpen a helyi közigazgatást J&esapód&saif ez lehet félreértésre okot adó körülmény is* mert be nem avatottak azt hihetik* hogy a városi levéltár mindent tartalmaz* ami egy város életében fontos és történelmi szempont bél feljegyzésremélté adat. Per-* sze ez koránt sem igywan«} hiszen sok esemény* amely pedig feltétlenül törté«* nelmi jelentőségű* nem a közigazgatás vonalán folyik le* a néha csak igen felületesen érinti annak határát• -Baladő politikai egyéniségek működése* munkásmozgalmi események rendszerint a közigazgatás apparátusán kivül hagy™ nak nyomot s legfeljebb egy-két közigazgatási adalék található a levéltári anyagban

ö Annál inkább igy van ez* mert a mai városi levéltár 'm Miller szerint *» csak torzé. Megseonkult ugyanis* amikor a városi hatóságtól elvették az igazságszolgáltatási és a rendőri funkciót és az eszel kapcsolatos iratanyag uj szervek levéltárába vándorolt* ill» vándorolt volna* ha időközben a szakértelem hiányában végrehajtott esztelen selejtezések az igen értékes anyagot meg nem tizedelték volna. A városi levéltárak anyaga általános történelmi szempontból is értékelendő* Hiszen a városok a ma is érvénye® állampolgári jog szülőhelyei. Ez ugyanis nem az állami igazgatás alattvalói szelleméből* hanem a városok demokratikus önkormányzati életéből sarjadt ki* Érdemes volna tehát T Miller szerint - fogLalkozni azzal a gondolattal* hogy a városi levéltárak viszszakapják mindazt az anyagot* anelyet fenti ©kokból elvesztettek. .szám.