Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Takáts Endre: A helytörténetkutatás a Német Demokratikus Köztársaságban és hazánkban / 112–123. o.
- 118 ^^Í£^MW^^J^MÍM$é^SjL^^9J£2é&ÍB^}S^&, a ^rosi levéltárosnak második feladatát a forrásanyag feltárásaiban látja* Példákon mutatjuk "bej, hogy milyen - sokszor az általános társadalom- vagy gazdaságtörténet keretéhen is használható - értékes megállapításoknak lehet kiindulópontja egy-egy városi levéltár számadáskönyveinek vagy politikai anyagának feltárása© Épp ezért a városi levéltárosokat szabaddá kall tenni az ilyen feltáré munka elvégzésére, ezenkívül az akadémiai és egyetemi megbízatások szétosztásában és a kutatómunka megtervezésében velük is számolni kell* Ebben a tervezésben hosszú időre meg lehetne jelölni a feladatokat* Hiszen a kapitalizmus kezdeteire f a szociális harcokra, az iparosodásra* s nagyiparra é«;. ennek elfajulásaira a polgári korban, a nem polgári osztályok korai törtéi netére, a munkásmozgalom őskorára stb. vonatkozó források a városi levéltárakba kereshetők és találhatók meg. Ifüller világosan látja, hogy a feldolgozásra kevés levéltáros-* nak lesz módja* A kutató azonban - általában • a levéltáros és a segédtudományok történelmileg képzett szakemberei nélkül még a nyersanyagot sem tudja összegyűjteni. Másrészt nem is elégséges egyetlen levéltár anyaga a témák sokoldalú feldolgozásához* Még az egyszerűnek látszó helytörténeti témák esettében is sokszor kell más levéltárakban is kiegészítő és összehasonlító asyag után kutatni? ezért kutatási megbízásokat kell adni, a feldolgozás munkájához pedig munkaközösségeket kell szervezni a különböző érdeklődési iránya, szakemberekből« Müller eikke szól még a levéltárosnak a forecskie^észit_éssel kapcsolatos feladatairól is* Itt íüagdeburg példájára hivatkozik, amelynek leiéitára a háborús események következtében megsemmisült 5 anyaga tehát 1945*^1 kezdődik* Felveti a gondolatot, hogy országos levéltárakból, szomszédos városok levéltáraiból, tehát mindazokról a helyekről, amelyekkel különböső kepotolatai voltak Magdeburgnak, össze kellene gyűjteni a magdeburgi vonat kozásuakat* Az illető levéltárakban mellékszempontu anyagnak számitanak, de az elpusztult Magdeburgnak sok-sok történelmi emlékét lehetne ezekből rendszeres munkával összeszedegetni* így az elvesztett levéltár anyaga némiképpen pótolható le&» ne a helytörténeti kutatás szempontjainak megfelelően s ezek segítségével meg lehetne irni Magdeburg történetét is. -0O0összegezve az eredményeketÍ A német helytörténeti kutatás ismét keresi a módszereket és részleteiben is tervezi a feladatokat, amelyek megvalósításával a múltnál magasabb színvonalra emelkedhet«A múlt eredményeinek megbecsülése és átértékelése utján nyerhető eredményre tekintettel vannak. De ez csak kísérője a főfeladata nak, amely igy fogalmazható megt meg kell irni.a helytörténetet a városi és tartományi levéltárak segítségével az uj történelemszemléletnek megfelelően* A munkásosztály, a dolgozó nép történetének megírására van szükség* Mivel ez a feladat egj ember erejét messze felülmúlja, munkaközösségekkel kell a nehézségeket áthidalni* &bben a levéltáros segitő, az anyagot feltáró és szempontokat megadó munkája nem nélkülözhető. A napi feladatok azonban annyira lekötik a levéltárosokat, hogy az igazi tudományos munkához megfelelő mértékben nem jutnak hozzá, ezért lehetőséget kell teremteni számukra, hogy f^to&sültségükhöz mérten tudjanak résztvenni a tudományos újjáépítés munkájában* ^ersze mindenekelőtt a legfőbb követelmény, hogy a helytörténetirással foglalkozók megfelelő felkészültséggel, ideológiai tájékozottsággal álljanak neki a mun3sá»ak e Ilyen felkészültségű tudoraányos munkaerők kinevelését a NDK elsőrendű feladatának tekinti*
