Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Sárközi Zoltán: Az Országos Szövetkezeti Hitelintézet Győri Kirendeltsége irattári rendezésének ismertetése / 104–107. o.

104 képe* Sokszorosan összetett levitái" esetében azonban általában először készül el a leveltárismertetés második része, az ®gj®B sorozatok leltárlapjai •m az összefoglaló, általános rész pedig osak esek után* Az Ictóren&ekre' levéltáraknál a már emiitett mádon bizonyom időkére** tekét állapítunk meg* s az időfcörökön balul egy-két iratcsomó anyait részlete alaposan végignézzük - igp következtethetünk a korszaiot jellemző. forrásanyag jellegére, arányaira* H yes? ha kitapintjuk a osalád történetének fordulópontjait, birtokosztályokat, végrendelkezéseket stb* s ezek kör~ nyékén nézzük át alaposan az iratanyagot, a ősalád^birtoktörténet rázat er*» re építhetjük rá* Hasonlóan tesszük ezt az általános, kiemelkedő történelmi események, mozgalmak körül* Nem értünk egyet az ^útmutatónak*

1 azzal a megállapításával, amely szerint nan eélszerű az ismertető leltározást egyéb munkákkal, például ren« dezéssel összekötni, Bllenkezően, a levéitárismertetést megelőző rendezés n&£_ mértékben megkönnyíti az ismertetést - a rendező már munkája közben /éppen meit csaknem minden irat megfordul a kezén/ a levéltárat keresztül-kasul megismeri: a levél tárismertetés elkészítése ezután aránytalanul könnyebb, egyszerűbb Az elmondottak szükségképpen vázlatosak, nem terjednek ki minden egyits fontos részletkérdésre, és bizonyos vonatkozásokban kizárólag egyéni véleményt tartalmaznak* A közelebbi, gyakorlati megvilágítást •» minthogy a levéltárismer* tetés, bizonyos elméleti megállapít ások, közös megegjrezésen alapuló* általános elvek mellett gyakorlati, praktiJms föladat elsőrendűen •*• egy bizonyos, tipi^ kusnak mondható családi levéltár levél tárionertetógl munkafolyamatának íeiráaa -©0©Sárközi Zoltám AZ ORSZJflOS SZÓTOKBA?! ECTEU^TJaBT <Al KX~ RENDELTSÉGE IRATTAL SMBgZéséKBK ISMTgíéSE . 1* ftövid történeti éa szervezeti fel

építés* Az Országos Szövetkezeti Hitelintézet /a továbbiakban ÖSZH*/ korlátolt felelősségi! szövetkezet, mely 1947-ben alakult meg az Országos Központi Hitelszövetkezet és az Országos Földhitelintézet egyesüléséből* Gálja a k©$j« ségi hitelszövetkezetek és általában ass egés^ mezogajgdassag bit el ellátása® •'"'ssmk kivül a kötelékébe tartozó szövetkezetekre vonatkozó központi feladatok el^ végzése* Az a|4ja tartozó községi hitelszövetkezetekkel való könnj^ bl érinti kezes ©óljábói 1951~ben létrehívta a különböző megyeszékhelyeken működő kirendeltségeket« Ugyanakkor megtörtént a községi szövetkezeti hálózat részleges felszámolása s helyükbe a járási kirendeltségek megalakítása* Az OSZH* kiküldöttje utján állandóan ellenőrizhette az alája tartozó tagszövetkezetek közgyűléseinek, igazgatóságainak, végrehajtóbizottságainak, felügyelőbizottságainak munkáját* Mimikor megvizsgálhatta a szövetkezetek ügyvitelét, üzletvezetését, vagyonkezelését, belső igazgatását, számadásait, leltárait, stb« 1949-ig a hitelnyújtás főleg kisárutermelő rétegek számára történt, elsősorban kisgazdák és kisiparosok részére* Innen kezdve mindinkább előtérbe