Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Szűcs Jenő: Szempontok a családi levéltárak ismertetőleltárainak elkészítéséhez / 92–104. o.

- 3.03 levéltártörténet kibontása, rekonstruálása hasonlóan vonatkozik rájuk legfeljebb az általános forráselemzés összeolvad a konkrét tárgykifejtéssel* A módszer ugyanaz - a megoldás aránylag könnyebb. A rendszer szempontjából különválasztott 5 tipus közül azonban a második /egykoruan, minden rendszer nélkül lajstromozott, numerizált sorozzatok/ és harmadik /egységesen időreMezetl/tipus jelent bizonyos külön problémát. Az egykori birtokigazgatási regisztraturak /4.tipus/ ismertetése minden vonatkozásban a hivatali levéltárak ismertetése szerint történik, az O.Ii-ban tárgyilag rendezettekké /5»tipus/ pedig lényegében az 1 .tipus szerint. A 2«tipusnál az anyag "rendszere" semmi támpontot nem nyújt. Itt tehát aránylag fáradtságos munkával meg kell próbálni rekonstruálni az iratok keletkezésének eredeti rendjét - a rendszertelen anyagból ki kell bogozni a család és birtokok történetét. Megkönnyíti a munkát, ha mutató vagy i&*> dex-elenchus áll rendelkezésre. Ha ilyen van, az iratanyagot lényegében a segédkönyv rendszerét alapul véve kell tárgyilag ismertetni. Sok tekintetben hasonló ehhez az időrendezett levéltáraknál követendő módszer. A család- és birtoktörténet mellett röviden meglehet emlékezni a levéltár egykorú rendjéről - amennyiben az iratokból, megmaradt segédkönyvekből rekonstruálni lehet. A tárgykifejtésnél /az előző típushoz hasonlóan/ fokozottan alkalmazni kell a forrásanyag beható vizsgálatát, értékelését, - végig kell kisérni, az időrend vonalán haladva, a forrásanyag fejlődését. Az eljárás itt az lehet, hogy bizonyos időköröket választunk ki /néhány évtized/ s ezen belül vizsgáljuk meg: erre vagy arra az időkörre milyen forráscsoportok, milyen jellegű, milyen,tipusu források jellemzők. Az anyagot a történeti kutatás legfontosabb szempontjai szerint csoportosítjuk tehát, az arányokat, forrásértékeket kiséreljük meg körülimi. A történelem fontos gazdasági vagy politikai fordulópontjai körül különös figyelemmel vizsgáljuk és elemezzük az anyagot. ) Hátra van még, hogy röviden a levél tárismertet és gyakorlati végrehajtásának folyamatáról, eljárásáról, módszeréről szóljunk néhány szót - bár a kérdést bizonyos vonatkozásokban már az előzőkben is érintettük* Ahogy az ismertetés maga deduktív jellegű, a legáltalánosabb, legátfogóbb kérdésektől halad fokozatosan a konkrétabb kifejtés felé, míg végül egészen közelről, elemeire bontva vizsgálja az egyes sorozatokat, legkisebb egységeket; a munka elvégzésének folyamata az ismertetés megírása előtt pontosan fordítotti induktív, az apró egységektől, az anyag konkrét sokféleségétől halad az egyre átfogóbb, általánosabb problémák felé* Megelőzi egy előkészítő fáziss az irodalom tanulmányozása. A családtörténeti irodalom alapján nagyjából„tájékozódik az ismertetést készítő a család geneológiájárói, a köztörténetből esetleg ismert egyes fontosabb szereplők életéről, s a családdal vagy birtokokkal kapcsolatos előzetes irodalmat átnézi* Áttanulmányozza a máx meglévő alapleltárakat. Ezek után tér rá a segédkönyvek és az iratok átnézésére. Ezzel tehát az egyes mozzanatok konkrét tárgyi tartalmával ismerkedik meg fokról-fokra, sorozatról-sorozatraj közben állandóan figyelemmel van a nagy összefüggésekre, a család-birtoktörténet, levéltártörténet kérdéseire - ezekre a problémákra vonatkozóan tehát módszeres kutatómunkát végez* kicédulázza az anyagot /természetesen, ahogy már emlitettüki csak annyibén, amennyiben az anyag vázlatos átnézése, átforgatása közben minden különösebb nehézség nélkül birtokába jut az adatoknak/* A levéltár vázlatos, de figyelmes átnézése után lényegileg ki kell, hogy alakuljon a legfőbb összefüggések rendszere* a család és levéltár történetének egységes