Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Szűcs Jenő: Szempontok a családi levéltárak ismertetőleltárainak elkészítéséhez / 92–104. o.

- 102 módszert kell alkalmazni - az általánosságok /például? "nagy s^nnyiségbea találhatók a jobhágyság kizsákmányolására vonatkozó iratoké a***/ jobb,, há' egyáltalán elmaradnak* Ismertetni kell az iratok főbb tipusait, forrassz®- • rüségét, beszédességük vagy szűkszavúságuk mértékét, rá kell mutatni %fér-*rásanyag esetleges korlátaira* Az elemzés nem történhet természetesen minden irányú kutatási igény kielégitésére, minden lehetséges szampont megválaszolására - meg kell elégednie a i gfontosabb problémacsoportok vonalán valő mozgással* Az ismertetést készitő tehát a széles érdeklődésű kutató szemével kell, hogy nézze, mérlegelje az iratanyag forrásértékét* A részletesség kérdése itt is felmerül - a válasz ugyanaz, mint fentebo*Jíyakori. lati mércéül szolgáljon az, hogy milyen használható, részletes segédletek, segédkönyvek állnak rendelkezésre a sorozathoz* Ha ilyenek vannak, az ismertetés természetszerűen rövidebb, általánosabb lehet; ha nincsenek, részletes tárgykifejtéssel kell bizonyos fokig pótolni* Gyakran előfordul, hogy egy~®gy sorozat tárgyi egységét a korabeli rendezés sajátos logikája /vagy logikátlansága/ határozza meg© Ebben az• esetben /és ez különösen gyakori a családi levéltáraknál, ahol különféle, sokszor nem éppen logikus, mesterséges rendezések következtében jött létre sok sorozat/ helyesnek látszik, hogy a szükséges leltári adatok megadást. után /cim, évkor, terjedelem/ mindjárt a sorozat kialakulásával vagy a sorozat kialakulására irányuló többé-kevésbbé tökéletlen szándék és eredmény ¥ leiasésával, tehát a sorozat speciális "levéltártörténétével* kezdjük az ismertetést* Az eredet,, rendszer ismertetése után térünk rá a szorosabb ériélemben vett tárgykifejtésre. Egy-egy részsorozat, leltári egység esetében tehát folyamatos egymásutánban következik egymás után - a szükség, az anyag természetéből kivetkező sorrendben - a sorozat kialakulásának, levéltártörténetének, r@ndnz®ré«** nek , tárgyi tartalmának, forrásértékének és végül kutatási lehetőségeinek /segédkönyvek jellege, használhatósága stb*/ kifejtése* Áttekinthetetlenné* nehézzé teszi a tájékozódást az a módszer, amely egy-egy,sorozaton belül fm ezekben esetleg még kisebb egységeken belül/ először tárgyilag magyarázza végig az anyagot, azután újra, mégegyszer végighalad az anyagon a rendszer dsempontjából /számokkal vagy betűkkel utalva a megfelelő egységekre/, azután újra a kutatási lehetőségek szempontjából - és így tovább* Ez az alanleltárcsásnak a levéltáriamértetésbe átmentett, mechanikus módszere, amely ott bizonyos fokig érthető, itt azonban semmiképpen sem* Az elmondott módszerek alapján halad tehát végig az ismertető minden egyes /szükség szerint összevont/ sorozaton, azokat konkréten* tárgyilag elemzi - ez alkotja a levéltárismertetés második, részletező vagy ^konspektus"~szerü részét* Az eddigiekben elsősorban a nagybirtokosi, sok kisebb-nagyobb sorozatból álló összetett levéltárakat tartottuk szem előtt* Ezek oszlanak szerkezeti szempontból két, egymástól világosan elváló részre? a 5 fázisra tagolódj általános ismertetésre és az anayi leltári egységre bomló konkrét tárgykifejtő részre, ahány összevonható sorozat van a levéltárban* A sorozatról á# ^p lőre hallgatólagosan feltételeztük, hogy rendszer szempontjából az első is/a család által korabelileg többé-kevésbbé helyes, logikus rendszerbe rendezett/ tipusba tartoznak* A kisebb, egyszerűbb, csak egy vagy néhány sorozatból álló levéltárak /kis-középbirtokosi levéltárak/ - a rendszer szempontjából az elgő ti|5űshoz tartoznak, különösebb problémát már nem jelentenek* A család-, •birtok*?,..