Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Szűcs Jenő: Szempontok a családi levéltárak ismertetőleltárainak elkészítéséhez / 92–104. o.
elemzését kell megejteni. Míg az előző két fázisban a levéltár vasát !•» mertettük /a tárgy és a rendszer szempontjából, közvetve/, most a iösfténatkutatás legfontosabb szempontjai szerint értékeljük a levéltár forxésanya« gát* Természetesen még mindig s.% általános képet tartjuk szem előtt« Az ismertetés itt azt mérlegeli példáult a levéltár anyaga mennyibe: szolgáltat adatokat gazdaságtörténeti kutatások ;ámárs? memyiben gazdag a forrásanyag számadásokban, különféle Összeírásokban, kimutatásokban, a birtokkezelés irataiban? Ha igen, milyen korszakokra vonatkozik ez, milyen területekre f különösen milyen speciális problémákra? Milyenek a jobbágyság életét megvilágító források, vannak-e urbáriumok, jobbágyi évelek, különféle községi iaeatok; vannak-e úriszéki iratok és ha igen, mennyire bőségesek? A birtokos családnak a politikai szereplésére vonatkozó iratai mennyiben fontosak, a magyar történelem melyik korszakát világit ják meg különös közvetlenséggé^? Nemzeti szabadságmozgalmainkra, függetlenségi harcainkra, haladé társadalmi mozgalmakra » parasztfelkelésekre5 vagy ellenkezőleg: haladásellenes, népellenes törekvésekre, vagy ál tálábansaz állami politikai élet egyes fautósabb mozzanataira milyen mértékű, gazdagságú, jellegű forrásokat tartalmaz a levéltár? JSzen tult melyek azok a Milönösen szembeötlő, speciális történelmi kérdések, amelyek igényt tarthatnak a figyelemre? Az emiitett három fázisban történő ismertetés adja a levéltárismertetés első általános részét - arra hivatott, hogy egységes képet nyújtson a levéltárról* /Tudatosan használjuk a "levéltárismertetés" kifejezést "Ismertető leltár 11 helyett - mivel nem a leltári elemeken, hanem as "ismertetésen" van a hangsúly ebben az esetben, szemben bármifajta leitassa!*/ Egy családi levéltár ugyanis, akár egyetlen, akár 30-40 kisebb-nagyobb B**> rozatból áll - egyetlen egység* A következő probléma - a sokszorosan összetett levéltárak esetében mindenekelőtt - hogy a levél tárismertetés második részében milyen kisebb egységekre, konkrétan ismertetendő részekre bontsuk a levéltárat* Az egységekre bontás alapelvét részben a tárgy, részben a rendszer /segédkönyvek jellege stb*/ szabja meg* iltálában leszögezhetjük* a felbontásban addig az egységig mehetünk le, amelyről még van külön, lényeges mondanivalónk a tárgykifejtésben, a levéltári rendszerben* Az anyag felállítási sorrendjét vesszük tehát alapul, a sorozatok eredeti rendjének vonalán haladunk előre* A levéltárismertetés mégsem lesz teljesen azonos /a legtöbb esetben/ egy kibővített, megmagyarázott kbnspektussal* Az ismertetés ugyanis a tárgyilag azonos $ együvé kívánkozó sorozatokat, kisebb levéltári egységeket «- akkor is, ha azok a levéltár felállítási sorrendjében elkülönülnek* távol fekszenek egymástól - összevonja, azok tartalmát egységesen fejti ki* Gyakran pl* éppen a legtipikusabb XVIII .századi, területi alapon véghezvitt rendezlek' esetében találkozunk ezzel,a lehetőséggel} a birtokjogi iratok külön, megyénkinti vagy uradalmak szerinti sorozatokban fekszenek; ilyenkor nem ismertetjük külön-külön az egyes sorozatokat, hanem a közös tárgyi jelleget magyarázzuk meg és folyamatos előadásmódban mutatunk rá, hogy az egyébként egy tipusu anyag területileg hogyan tagolódik sorozatokra* Az ilymődon szükséges összevonásokat elvégezve, az egyes sorozat tokát külön leltári egységekként ismertetjük - most már a konkrét táa^jMfejtés alapján* A családtörténetet, birtoktörtónetet csak annyiban érinti, amennyiben az anyag valamilyen különleges, az ismertetés első részben el xcm mondott problémát vet fel* A legdöntőbb szempont itt a forráselemzés konkrét, alapos végrehajtása. A sző szoros értelmében analitikus, kritikai
