Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Szűcs Jenő: Szempontok a családi levéltárak ismertetőleltárainak elkészítéséhez / 92–104. o.

-100 /nem feleslegesen aprólékos, öncélú/ megállapításai, egyes problémákra való utalásai valóban fontos, az anyagban aránylag kidomborodó* forrásokraj SÍSÜÖpontokra utalnak? amig tehát a levéltárnak mint történeti forrásanyagnak a&gy= vonalú, futólagos, általános /de tárgyhoz kötött/ tükrözését adja* Bzen tul * az ismertetés tul részletes* Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a esaláá~ és birtoktörténet /a család és birtokok, s a rájuk vonatkozó forrásanyag fon~ tosságához képest/ 5-8 oldalnál hossz-'bb ne legyen* A család történetének, az iratanyag vázának ismertetése után kell rátérni magára a levéltár történetére* Ahogy az előző közvetett? általános vonalon a forrásanyag jellegét, az abban rejlő lehetőségeket világította meg, ez utóbbi a levéltár rendszerének, a nagy sorozatok egymáshoz való vi*» szonyának magyarázatát adja meg, az iratanyag vázát* a rendszer szempontjából. A probléma itt éppen az, hogy mig a hivatali levéltáraknál, regisztratúráknál az irattári-levéltári rendszer általában az iratanyag genetikáé rendszerét tükrözi, annak többé-kevésbbé világos kifejezője - a családi levéltárnál az iratok genetikus fejlődését csak közvetve, a családtörténeten keresztül rekonstruálhatjuk, mig a levéltár rendszere mesterséges, tehát gyakran keresztül-kasul tagolja, szétbontja a meghatározott rendszerben keletkezett iratanyagot* Ki kell térni röviden a levéltár kezdeteinek, kialakulásának problémájára* A levéltár rendezésének korábbi fázisait csak annyiban kell érinteni, amennyiben valamilyen szempontból befolyással bir a végleges rendszer kialakulására• Ez után kitér az ismertetés a főbb sorozatok •» rendszerint a

.XVIII* Század végén vagy a XIX.század elején történt - rendezéséret megmagyaráz* az egyes egységek, sorozatok egymásra épülését. Itt tér ki az ismertetés a levéltárba esetleg bekerült idegen állagok származására, ezek kapcsolatába a levéltár anyagával* A levéltártörténet! rész tehát egyben a levéltári rend-szer ismertetését is adja - a levéltári rendszerét, amelyet éppen a levéld tártörténetbe ágyazva, kialakulásában, fejlődésében néz* Ezt a szemléletet különösen az összetett, sok állagból, sorozatból álló levéltáraknál kell hangsúlyozni: nem a

z egyes sorozatok levéltártörténetéről, rendszerének taglalásáról van itt sző;/ez majd a maga helyén, a levéltárismertetés második részében következik/, hanem az egész levéltár struktúrájának, az egyes sorozatok egymáshoz való viszonyának ismertetéséről * Helyes, ha az ismertetés kitér arra, hogy milyen más levéltárakban találhatók a levéltárral rokon iratanyagok, forráscsoportok, amelyek mintegy kiegészítik a levéltárat* Tehát ha például a birtokos család egy tagjának külön levéltáráról van tudomásunk, amely nem olvadt bele az ismertetett levéltárba - ezt meg kell emliteni, sőt, ha mód van rá, röviden ezt is ismertetni* Ezzel közelitünk az ideális leltárhoz! a forráscsoport köreteinek lehető legteljesebb kitöltéséhez. Meg kell emlékeznünk a levéltár története folyamán bekövetkezett pusztulásokról, csonkulásokról• Az öncélúság veszélyét ismét meg kell említeni. A levéltártörténetnek annyiban van jogosultsága, amennyiben a levéltár gyakorlatilag kialakult struktúráját magyarázza, megvilágítja. A felesleges részletezés /például a levéltárosok élettörténetének leirása, levéltári helyiségek, építkezésével kapcsolatos kérdések taglalása stb./ csak kárára van az ismertetés világosságának. Az eddigiekben az összetett levéltárakat tartottuk szem elptt. Esi tesszük akkor is, amikor helyesnek tartjuk, hogy a családtörténet és íevél** tártörténet kifejtése után a levéltár forrásanyagának általános értékelését,